_ A mai világban a Japán nemzeti parkjai alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Jelentősége a személyes szférától a szakmai szféráig, beleértve a szociális és kulturális szférát is, a szempontok széles skáláját fedi le. A Japán nemzeti parkjai egyre inkább érdeklődés és vita tárgyává vált különböző körökben, mivel hatása életünk számos területére kiterjed. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Japán nemzeti parkjai hatását és relevanciáját, elemezve annak különböző aspektusait és kapcsolatát olyan sokrétű szempontokkal, mint a technológia, a politika, a gazdaság, a pszichológia és a kultúra. A feltárás révén jobban megérthetjük a Japán nemzeti parkjai jelentőségét és befolyását mai világunkban.
Japán nemzeti parkjai védett területek, igen szigorú jogszabályi védelmet élveznek. E jogszabályoknak általában három fontos célkitűzése van: megőrizni a területeket és azok ökoszisztémáját, egészséges és szép környezet biztosítása a kikapcsolódáshoz, valamint környezeti nevelés és környezetgazdálkodás.
1974-ben alapították, területe 21 222 hektár. Jellegzetességei a vulkánok, alpesi növények (pl. azaleák). Főbb nevezetességek: Risiri-sziget a Risiri szunnyadó vulkánnal (1719 m), Rebun-sziget (más néven ”vadvirágok-szigete”), Vakkanai-part: hosszanti dűnesorok mocsarakkal, kis tavakkal, Szarobecu-síkság: vizes élőhelyek, homokdűnék.
A Shiretoko félszigeten található, 1964-ben alapították, 2005-ben pedig a világörökség részévé nyilvánították. Területe 38 633 hektár. Jellegzetességei a vulkánok, ősfenyvesek, tengerpartok, illetve tengeri madarak (kormorán), elgátolt tavak, és nem utolsósorban a barnamedve. Főbb nevezetességek: Shiretoko öt-tó, Kamuiwakka meleg vízesés (Istenek folyója), Oshinkoshin-vízesés.
1934-ben hozták létre. Területe 2267,64 km². Jellegzetességei a 600m – 2300 m magas hegycsúcsok, sűrű erdőségek. Ez a hely a hegymászók és természetkedvelők paradicsoma. Láthatunk szarvast, barna medvét és sok más állatot. Főbb nevezetességei: Daiszecuzan (Aszahi), Tokacsi (Tokacsi, Júbari, Hidaka), Sikaribecu (Isikari) valamint a hévízforrások: Aszahidake, Szóunkjó, Tenninkjó.
1934-ben alapították, területe 904.81 km2. Jellegzetességei között tartjuk számon a kráter tavakat, hévízforrásokat és a különböző vulkáni eredetű tavakat, amelyekben pisztráng, ill. lazac is található. Főbb nevezetességek: Akan-tó (gyönyörű krátertó, melyben „marimo” alga található), Kussaro-tó, Massu-tó, Ivozan-vulkán, mely a természetes kénes kigőzölgésekről híres.
1987-ben alapították, területe 26 861 hektár. Ez a legnagyobb területű vizes élőhely, a japán daru és más ritka madarak költőhelye. A Kusiro-folyó meanderei között tavak, mocsarak találhatóak, pl. Taró-tó, Sirarutoró-mocsár, illetve a Kottaró vizes élőhely.
1949-ben alapították, területe 993.02 km2. Jellegzetességei a vulkánok és hévízforrások.Főbb nevezetességek a Sikocu és Tója kaldera tavak, a Jótei-szan, Uszu-szan, Sovasinzan, Tarumae-szan vulkánok.
1936-ban alapították, területe 85,409 hektár. Jellegzetességei a hévízforrások, alpesi növények és a fergeteges őszi levélszínek. Főbb nevezetességek: Tovada-tó, Hakkoda-hegység ingoványos, mocsaras területei, valamint a Hacsimantai-plató (1613 m): forró iszapfortyogók, gőz és füst kigőzölgések, hévízforrások, tűlevelű erdők találhatók itt.
1955-ben hozták létre, területe 12 198 hektár. 180 km hosszú tengerpart veszi körül. Északi része erodált, magas tengerpart fantasztikus sziklaformákkal (”Tengeri Alpok”), délen riapart található.
1950 alapították, területe 187 041 hektár. Vadvilági jellegzetességei a különféle majomfajok, illetve a fekete medve. Alpi növények találhatók szinte mindenhol. Főbb nevezetességek: a Bandai-szan az elgátolt Inavasiri-tóval, Aszahi-hegység és a Deva-Szanzan-hegység.
1934-ben alapították, területe 140 021 hektár. Főbb látnivalók a hegyek (pl. Nantai-szan), zuhatagos folyók, vízesések (Kegon), tavak (Csúzendzsi-tó), források, sűrű erdők, valamint a történelmi emlékek, szentélyek (Tósógú-szentély), templomok, illetve nevezetes még az Ozega-hara fennsíki láp.
1950-ben hozták létre, területe 121 600 hektár. 2000 méternél magasabb hegycsúcsok, mély völgyek és sűrű erdők jellemzik a tájat. Főbb látnivalók a Micumine-hegység és a Micumine-szentély (2000 éves), a Mitake hegység és a Muszasi-Mitake szentély, valamint a Hasidate-cseppkőbarlang.
1949-ben jött létre, területe 189 062 hektár.2000 méternél magasabb vulkánok és fennsíkok, tavak és hévízforrások, illetve nagy kiterjedésű erdők és alpi növények jellemzik a parkot. Itt található a Tanigava-hegység, Aszama-hegység, Sirane-hegység, a Karuiszava-plató, a Sigakógen-magasföld tavakkal, mocsarakkal és a Szugadaira-fennsík.
1200 km-re található a főszigettől. A park nagyszerű óceáni szigetekkel és parti díszlettel kérkedik. Az állat- és növényvilágának gazdagsága, változatossága egyedülálló. Főbb nevezetességek: Mijanohama-part, Minamisima sziget és Szendzsiniva (más néven ”Szív-szikla”, azaz egy szív alakú szikla)
1936-ban alapították, területe 1218.5 km2. Itt található a Fudzsi és a környező védett területek, Hakone gyógyfürdői, Asinoko és az Izu-félsziget és hét szigete, hévízforrásokkal.
1934-ben alakult ki, területe 174 323 hektár. „Japán Alpok” néven is emlegetik ezt a területet, itt található a Hida-hegység, Norihuka-hegység, valamint a Jake aktív vulkán és a Hotaka hegység.
1962-ben hozták létre ezt a 47 700 hektár kiterjedésű parkot. Főbb nevezetességei a Hakuszan-hegység (2702 m): ”Szent hegy” - szunnyadó tűzhányó, északi oldalán fenyőerdőkkel, déli oldalán japán bükkerdő (fosszilis erdő), illetve nyolc nagyobb kráter található itt.
1964-ben alapították, területe 35 752 hektár. 3000 méternél magasabb hegyek jellemzik, ilyen a Kitadake (3192 m) vagy a Szendzsógatake (3033 m). Növényvilágában az alpesi növények töltenek be jelentősebb szerepet.
1946-ban alapították, területe 55 544 hektár. Növényvilágát cédrusok, japán vörösfenyők és természetes erdőségek jellemzik. Főbb nevezetességei a Kii-félsziget, az Aszakuma-hegység és az iszei nagyszentély.
1936-ban hozták létre, 59 798 hektár kiterjedésű. Kii-félsziget közepén, kanyargó folyók, gyönyörű tengerpart található, valamint itt helyezkedik el a Josino-hegység, az Omine-hegység és az Ódaigahara-hegység.
1963-ban alapították, területe 8784 hektár. Japán-tengerre tekintő, erodált tengerparttal rendelkezik a park. Jellegzetessége: Tottori homokdűnéi.
1936-ban alapították, területe 35 053 hektár. Hegységek borítják, tengerpart övezi, hévízforrások találhatók a park területén. Itt található a Hiruzen-hegység, a Daiszen-hegység (1730 m), a Simane-félsziget, az Oki-sziget (abráziós barlang)és az Izumo-taisa (egyike a legrégebbi szentélyeknek).
1934-ben hozták létre, 62 781 hektár kiterjedésű. A Japán-beltenger szigetei és a védett partszakaszok tartoznak ide, valamint a Szeto-óhasi híd.
1972-ben alapították, 11 166 hektár kiterjedésű. A parkot övező meredek partvidéket gránit sziklák és kőoszlopok, csatornák és korallzátonyok jellemzik. Itt található az Asizuri-fok és a Nametoko-völgy.
1955-ben alapították, területe 24 646 hektár. Közel 400 kisebb-nagyobb szigetből áll. A leghíresebbek a Gotó-szigetek és a Fukue-szigetek, ahol ritka vulkáni formák, pl. hamukúpok találhatóak.
1934-ben hozták létre, területe 28,287 hektár.Az Unzen-hegy hévízforrásairól híres, valamint a nemzeti park területéhez tartozinak az Amakusza-szigetek (120 kisebb-nagyobb sziget).
1934-ben alakult meg, 72 678 hektár kiterjedésű. Főbb nevezetességek az Aszo-szan, Kudzsú-szan, valamint a vadon növő azaleák.
1934-ben alapították, területe 57 084 hektár. Majdnem 20 vulkán található, pl.: Szakuradzsima. Természetes erdők jellemzik: tölgyesek és japán vörösfenyőből álló fenyvesek. A Jakusima-szigeten pedig cédruserdők és hévízforrások találhatóak.
1972-ben hozták létre, területe 12 506 hektár. Szubtrópusi fák jellemzik, a Nakama-folyó torkolatában egy mangroveerdő állja utunkat. A park területén ritka állatfajokkal is találkozhatunk. A Taketomi és az Isigaki szigetek között korallzátonyok alakultak ki.