Napjainkban a Jang Hsziung a különböző területeken nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A politikától a tudományig, a kultúráig és a technológiáig a Jang Hsziung emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Következményei mélyrehatóak, és hatása a mindennapi élet minden területén érezhető. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Jang Hsziung különböző oldalait, és azt, hogy miként hatott társadalmunkra. Az eredetétől a mai evolúcióig a tudás egy olyan területébe vagy a valóság egy olyan aspektusába fogunk beleásni, amely senkit sem hagy közömbösen. Csatlakozzon hozzánk a Jang Hsziung körútjára, és fedezze fel a jelenség mögött meghúzódó mindent.
Jang Hsziung ( ) | |
![]() | |
Jang Hsziung ( ) portréja | |
Élete | |
Született | i. e. 53. A Su ( ) (蜀) tartománybeli (a mai Szecsuan ( ) tartomány) Pi (郫) körzet |
Elhunyt | i. sz. 18. |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | költészet, filozófia |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jang Hsziung ( ) témájú médiaállományokat. |
Átírási segédlet | |
Jang Hsziung | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 揚雄 |
Egyszerűsített kínai | 扬雄 |
Mandarin pinjin | Yáng Xióng |
Wade–Giles | Yang2 Hsiung2 |
Jang Hsziung ( ) kínai tudós, költő, filozófus a Han-dinasztia idején.
Jang Hsziung ( ) terjedelmes életrajza a Han-dinasztia hivatalos történeti művében, a Han su ( )ban olvasható.[1] Ezek szerint nagymúltú, neves hivatalnok-családból származott, azonban a család Jang Hsziung ( ) születésnek idején már olyannyira elszegényedett, hogy az ő közvetlen felmenői már csak parasztok voltak. Viszonylag későn, harminckilenc éves korában, i. e. 13-ban költözött a fővárosba, Csang'an ( )ba, ahol kezdetben Vang Jin ( ) (? – i. e. 15; 王音) hadügyminiszter titkára, majd később udvari ember (csung-lang ( )) lett. Aj ( ) (哀) császár (uralk. i. e. 27–1) szolgálatában azonban nem igen tud elvárásai szerint érvényesülni, így inkább az egyre nagyobb hatalmat szerző Vang Mang ( ) felé fordul. Jól lehet, Vang Mang ( ) a polgárháború zűrzavarát kihasználva, i. sz. 9-ben megdönti a Han-házat, és Hszia ( ) néven megalapítja saját dinasztiáját, önmagát császárnak titulálva, Jang Hsziung ( ) állítólag ekkor már nem kereste a kegyeit. Fia nem született, az életrajza pedig családjáról nem tartalmaz részleteket. I. sz. 18-ban bekövetkezett haláláig szerény körülmények között élt.[2]
Egyik legfontosabb műve a Fang-jen ( ) (《方言》), amely a kínai dialektológia első műve, és amelyet huszonhét év alatt készített el. Filozófiai munkássága két fennmaradt művéből ismerhető meg. Az egyik a Változások könyve mintájára, i. e. 6. és i. e. 1. között íródott Taj-hszüan csing ( ) (《太玄經》; szó szerint: „A nagy titok klasszikusa”), a másik pedig a Beszélgetések és mondások mintájára összeállított Fa jen ( ) (《法言》; szó szerint: „Példamutató mondások”). Az utóbbiról azt tartják, hogy keletkezése azon beszélgetéseknek köszönhető, melyek során a tanítványai gyakorta kérdezgették Jang Hsziung ( )ot a Konfuciusz és Sze-ma Csien ( ) szavai közötti eltérésekről. A mester válaszaiból született végül a mű, i. sz. 4-ben.[3]
Jang Hsziung ( ) a „régi szövegek iskolája” néven ismert filológiai, filozófiai irányzat kiemelkedő alakja. Mindemellett költőként is számon tartják, különösen a fu-költészetben jeleskedett.