Jang Hsziung

Napjainkban a Jang Hsziung a különböző területeken nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A politikától a tudományig, a kultúráig és a technológiáig a Jang Hsziung emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Következményei mélyrehatóak, és hatása a mindennapi élet minden területén érezhető. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Jang Hsziung különböző oldalait, és azt, hogy miként hatott társadalmunkra. Az eredetétől a mai evolúcióig a tudás egy olyan területébe vagy a valóság egy olyan aspektusába fogunk beleásni, amely senkit sem hagy közömbösen. Csatlakozzon hozzánk a Jang Hsziung körútjára, és fedezze fel a jelenség mögött meghúzódó mindent.

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Jang Hsziung
Jang Hsziung (Yang Xiong) portréja
Jang Hsziung portréja
Élete
Születetti. e. 53.
A Su (蜀) tartománybeli (a mai Szecsuan tartomány) Pi (郫) körzet
Elhunyti. sz. 18.
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)költészet, filozófia
A Wikimédia Commons tartalmaz Jang Hsziung témájú médiaállományokat.
Átírási segédlet
Jang Hsziung
Kínai átírás
Hagyományos kínai揚雄
Egyszerűsített kínai扬雄
Mandarin pinjinYáng Xióng
Wade–GilesYang2 Hsiung2

Jang Hsziung kínai tudós, költő, filozófus a Han-dinasztia idején.

Élete

Jang Hsziung terjedelmes életrajza a Han-dinasztia hivatalos történeti művében, a Han suban olvasható.[1] Ezek szerint nagymúltú, neves hivatalnok-családból származott, azonban a család Jang Hsziung születésnek idején már olyannyira elszegényedett, hogy az ő közvetlen felmenői már csak parasztok voltak. Viszonylag későn, harminckilenc éves korában, i. e. 13-ban költözött a fővárosba, Csang'anba, ahol kezdetben Vang Jin (? – i. e. 15; 王音) hadügyminiszter titkára, majd később udvari ember (csung-lang) lett. Aj (哀) császár (uralk. i. e. 27–1) szolgálatában azonban nem igen tud elvárásai szerint érvényesülni, így inkább az egyre nagyobb hatalmat szerző Vang Mang felé fordul. Jól lehet, Vang Mang a polgárháború zűrzavarát kihasználva, i. sz. 9-ben megdönti a Han-házat, és Hszia néven megalapítja saját dinasztiáját, önmagát császárnak titulálva, Jang Hsziung állítólag ekkor már nem kereste a kegyeit. Fia nem született, az életrajza pedig családjáról nem tartalmaz részleteket. I. sz. 18-ban bekövetkezett haláláig szerény körülmények között élt.[2]

Munkássága

Egyik legfontosabb műve a Fang-jen (《方言》), amely a kínai dialektológia első műve, és amelyet huszonhét év alatt készített el. Filozófiai munkássága két fennmaradt művéből ismerhető meg. Az egyik a Változások könyve mintájára, i. e. 6. és i. e. 1. között íródott Taj-hszüan csing (《太玄經》; szó szerint: „A nagy titok klasszikusa”), a másik pedig a Beszélgetések és mondások mintájára összeállított Fa jen (《法言》; szó szerint: „Példamutató mondások”). Az utóbbiról azt tartják, hogy keletkezése azon beszélgetéseknek köszönhető, melyek során a tanítványai gyakorta kérdezgették Jang Hsziungot a Konfuciusz és Sze-ma Csien szavai közötti eltérésekről. A mester válaszaiból született végül a mű, i. sz. 4-ben.[3]

Jang Hsziung a „régi szövegek iskolája” néven ismert filológiai, filozófiai irányzat kiemelkedő alakja. Mindemellett költőként is számon tartják, különösen a fu-költészetben jeleskedett.

Hivatkozások

Megjegyzések

Jegyzetek

  1. ↑ Lásd az eredeti szövegben: Han shu (kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2015. január 14.)
  2. ↑ Tőkei 1986. 148. o.
  3. ↑ Tőkei 1986. 148. o.

Irodalom

  • ↑ Tőkei Ferenc 1986: Kínai filozófia. Ókor. 3. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4296 X

Kapcsolódó szócikkek

További információk