Jancsó Aranka
Ebben a cikkben a Jancsó Aranka izgalmas világába fogunk beleásni. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig a Jancsó Aranka minden lényeges aspektusát és aspektusát megvizsgáljuk. Nem számít, hogy Ön szakértő a területen, vagy csak most kezd érdeklődni iránta, ez a cikk teljes és részletes áttekintést, valamint naprakész információkat nyújt a Jancsó Aranka-ről. Elemzések, statisztikák és tanúvallomások révén felfedezzük valódi hatását és relevanciáját a modern társadalomban. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Jancsó Aranka-ről szóló felfedezés és tudás útjában.
| Jancsó Aranka | |
| Született | Gábor Aranka Erzsébet Rozália 1922. január 28.[1] Székelyudvarhely |
| Elhunyt | 1981. szeptember 14. (59 évesen)[1] Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Jancsó Miklós (1947–) |
| Foglalkozása | farmakológus |
| Iskolái | Szegedi Tudományegyetem (–1945) |
| Sírhelye | Szeged Belvárosi temető (X/ díszsírhely 87.)[2] |
Jancsó Aranka, szül. Gábor Aranka (Székelyudvarhely, 1922. január 28. – Szeged, 1981. szeptember 14.) farmakológus. Jancsó Miklós (1903–1966) farmakológus felesége.
Életútja
Gábor Gyula tisztviselő és Frank Aranka gyermekeként született. Férje Jancsó Miklós (1903–1966) orvos, farmakológus.[3] Gyermekeik: Jancsó Gábor (1948–) orvos, neurobiológus és Jancsó Judit (1949–).
A Szegedi Tudományegyetemen szerzett 1945-ben gyógyszerészi, majd 1947-ben gyógyszerészdoktori oklevelet. 1945–1952 között tanársegéd, 1952–1966 között adjunktus, 1975–1976-ban pedig docens az egyetem Gyógyszerészeti Intézetében. 1975–77-ben az Élettani Intézet docense volt, ahová 1977-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. 1968-ban vendégprofesszor volt a Montreali Egyetemen. 1970–1975 között Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertani Intézetének docense volt. 1972-ben nyerte el a biológiai tudomány kandidátusa fokozatot.
Kutatási területe a véralvadás, a gyulladásos reakciók, a hőreguláció és a fájdalomérző idegvégződések működésének feltárását és farmakológiáját foglalja magába. Férjével közösen vettek részt a hisztaminkutatásban.
1981-ben hunyt el, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.
Főbb művei
- Adatok a hisztamin-felszabadító anyagok farmakológiájához. Gyógyszerészdoktori értekezés. Szeged, 1947.
- Die Wirkungen des Capsaicins auf die hypotha-lamischen Thermoreceptoren. Archives of Experimentel Pathology and pharmacology. 1965.
- A neurogén gyulladás mechanizmusa. Kandidátusi értekezés. Pécs, 1971.
- Pharamacologically Induced Selective Degeneration of Chemosensitive Ptimary Sensory Neurons. Nature, 1977.
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/06942.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 617/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
Források
- Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság: Híres magyar gyógyszerészek: Jancsóné Gábor Aranka, Dr. (magyar nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- Kozák Péter: Névpont: Jancsó Aranka (magyar nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- Magyar Életrajzi Lexikon: Jancsó Miklósné Gábor Aranka (magyar nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2016. január 26.)
