Jódhiány

Ez a cikk a Jódhiány kérdésével kíván foglalkozni, amely a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt az utóbbi időben különös aktualitásra tett szert. A Jódhiány óta viták és viták merültek fel, amelyek felkeltették a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és egyre nagyobb érdeklődést váltottak ki azok következményeinek és következményeinek megértése iránt. Hasonlóképpen, a Jódhiány számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt, amelyek célja, hogy megvilágítsák annak sokrétű oldalát, és elmélyüljenek a különböző területekre gyakorolt ​​​​hatásaiban. Ebben az értelemben a Jódhiány-hez kapcsolódó alapvető szempontokkal foglalkozunk, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész jövőképet kínáljunk a témában.

Kérdéses jogállású szövegegyezés
 Úgy tűnik, hogy ez külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Jódhiány
BNO-10
DiseasesDB6933
A Wikimédia Commons tartalmaz Jódhiány témájú médiaállományokat.

A jódhiány a jód nyomelem hiánya, amely nélkülözhetetlen tápanyag az étrendben. Ez olyan anyagcsere-problémákat eredményezhet, mint a golyva, esetenként endemikus golyva, valamint a veleszületett jódhiányos szindróma a kezeletlen veleszületett hypothyreosis következtében, ami fejlődési késleltetést és egyéb egészségügyi problémákat eredményez. A jódhiány fontos globális egészségügyi probléma, különösen a termékeny és terhes nők esetében. Az értelmi fogyatékosság megelőzhető oka is.

A jód nélkülözhetetlen ásványi anyag a gyermekek idegrendszeri fejlődéséhez. A pajzsmirigyhormonok, a tiroxin és a trijódtironin jódot tartalmaznak. Azokon a területeken, ahol kevés a jód az étrendben, jellemzően távoli szárazföldi területeken, ahol nem esznek tengeri ételeket, gyakori a hiány. Gyakori a hegyvidéki területeken, ahol jódszegény talajban termesztik az élelmiszert.

A megelőzés magában foglalja, hogy kis mennyiségű jódot adnak a konyhasóhoz, amely termék jódozott sóként ismert. Hiányos területeken a jódvegyületeket más élelmiszerekhez is hozzáadták, például liszthez, vízhez és tejhez. A tenger gyümölcsei szintén jól ismert jódforrások.

Az Egyesült Államokban a 20. század közepe óta csökkent a jód használata a túladagolás miatti aggodalmak miatt, és a jód antagonisták, a bróm, a perklorát és a fluor egyre általánosabbá váltak. 1980 körül a kálium-jodát tésztakondicionálóként kenyérben és pékárukban való használatának gyakorlatát fokozatosan felváltották más kondicionáló szerek, például a bromid használata.

Disability-adjusted life years (DALY) a jódhiány miatt 100 000 lakosra 2002-ben a WHO adatok szerint[1]
  keine Daten
  unter 50
  >50–100
  >100–150
  >150–200
  >200–250
  >250–300
  >300–350
  >350–400
  >400–450
  >450–500
  >500–800
  über 800

A golyvát okozó jódhiány 2010-ben világszerte 187 millió embernél fordul elő (a lakosság 2,7%-a). 2013-ban 2700 halálesetet okozott, szemben az 1990-es 2100 halálesettel.

Tünetei

Fibrocisztás emlőbetegség

Előzetes bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a jódhiány fokozza a mellszövet ösztrogénérzékenységét. Ösztradiollal kezelt patkányoknál kimutatták, hogy a jódhiány a jóindulatú emlőelváltozásokhoz hasonló változásokhoz vezet, amelyek visszafordíthatók az étrendben lévő megnövekedett jódtartalommal. Néhány tanulmányban a jód-kiegészítés jótékony hatást fejtett ki (például csökkentette az emlőciszták, rostos szöveti plakkok és emlőfájdalmak jelenlétét) a fibrocisztás emlőbetegségben szenvedő nőknél.

A jód mellrák elleni védekező hatásait epidemiológiai bizonyítékok feltételezték, és állatmodellek írták le. Tekintettel a jód emlőszövetben lévő antiproliferatív tulajdonságaira, a molekuláris jód-kiegészítést javasolták adjuvánsként emlőrákban.

Jegyzetek

  1. ↑ 'Mortality and Burden of Disease Estimates for WHO Member States in 2002'. World Health Organization, 2002
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.