Izmaeliták
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Izmaeliták témát, amely egy alapvető szempont, amely a mindennapi élet különböző területeit áthatja. Megvizsgáljuk eredetét, fejlődését az évek során, és jelentőségét napjainkban. Részletes és kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Izmaeliták körül létező különböző megközelítéseket és perspektívákat, valamint annak társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai szférában gyakorolt hatásait. Hasonlóképpen, abbahagyjuk annak megvizsgálását, hogy a Izmaeliták hogyan befolyásolta azt, ahogyan a körülöttünk lévő világot észleljük, és hogyan alakította ki interakcióinkat és kapcsolatainkat más egyénekkel. Ezeken az oldalakon végig azt javasoljuk, hogy elmélyedjünk a Izmaeliták minden vonatkozásában, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy, a jelenkorban nagyon fontos témára.
Az izmaeliták kifejezést széles körben használták az egykori szír, görög, kopt és örmény leírások a korai arab hódítókra, Mezopotámia, Szíria és Egyiptom területén. A középkori Magyarországon viszont mindazon muszlim vallásúak összefoglaló neve volt, akik többnyire arab,[1] böszörmény,[2] bolgár,[1] besenyő, kun, káliz származásúak voltak.[3]
Etimológia
A kifejezés Ábrahám fia, Izmael nevéből származik, aki a Héber Biblia (Ószövetség) alapján az arabok ősatyja volt.[4]
Leírása
Az Árpád-kori Magyarországon élő muzulmán vallásúak csoportjai jelentős szerepet töltöttek be az egykori gazdasági életben és a honvédelemben. A római egyház fejei, a pápák is több alkalommal foglalkoztak az izmaelitákkal. A kései Árpád-korban mint vallási kisebbséget az egyház türelmetlensége sújtotta őket, ami népi beolvadásukhoz vezetett. Királyainkat is arra ösztönözték, hogy egyre szigorúbb törvényekkel szabályozzák a hazai izmaeliták életét: szokásaik elhagyására, széttelepülésre, keresztény templomok építésére, vegyesházasságokra kényszerítették őket. 1232-ben például II. Andrással nemesei megfogadtatták, hogy sem izmaelitákat, sem szerecseneket nem nevez ki a kamarák élére. Az izmaeliták az arab világgal is kapcsolatban álltak, a muszlim tudósok, utazók, többek között Abu Hámid és Jákút írásaiból értékes adatok maradtak fenn.
Családfa
Családfa a Héber Biblia (Ószövetség) alapján:
| Terah (Táré) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sára | Ábrahám | Hágár | Hárán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Náhor | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| IZMAEL | Milka | Lót | Jiszka | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| IZMAELITÁK (észak-arábiai arabok) | 7 fiú | Betúél | 1. lány | 2. lány | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Izsák | Rebeka | Lábán | Moábiták | Ammoniták | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ézsau | Jákob (Izráel) | Ráhel | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bilha | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Edomiták | Zilpa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Lea | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Izsakhár, Zebulon | Gád, Áser | Dán, Naftali | József, Benjámin | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
- ↑ a b Magyar Zsidó Lexikon: Izmaeliták. mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2022. március 8.)
- ↑ Karácsonyi János Kik voltak s mikor jöttek hazánkba a böszörmények vagy izmaeliták - Püski Könyv Kiadó. puskikiado.hu. (Hozzáférés: 2022. március 8.)
- ↑ Magyar Néprajzi Lexikon / (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. március 8.)
- ↑ izmaelita | Magyar etimológiai szótár | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. március 8.)
Források
- Magyar néprajzi lexikon.
- Magyar katolikus lexikon. ISBN 963-361-626-3
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hagarenes című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.