Napjainkban a Isisfordia olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A Isisfordia jelentősége megnövekedett különböző tényezők miatt, amelyek ahhoz vezettek, hogy általános érdeklődésre számot tartó témává vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a szakmai területekre gyakorolt hatásáig a Isisfordia széles körben tárgyalt témává vált a különböző médiában. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy alaposan elemezzük a Isisfordia következményeit és visszahatásait a mai társadalomra, hogy teljes mértékben megértsük hatókörét és fontosságát.
Isisfordia | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: kora-késő kréta | ||||||||||||||
![]() Az Isisfordia rekonstrukciója
| ||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Isisfordia témájú kategóriát. |
Az Isisfordia (felfedezőjére; Isisford korábbi alpolgármesterére, Ian Duncanre utalva)[1] (holotípusa a QM F36211 jelzésű lelet) a krokodilok egyik kihalt neme, amely a középső kréta (az albai–cenomani korszakok) idején élt. Fosszíliáit a Winton Formációban, Isisfordban, az ausztráliai Queenslandben fedezték fel az 1990-es évek közepén.[1][2] A csontváza nagy részét megtalálták, a koponyája elülső felét azonban nem. A területre indított későbbi expedíciónak azonban sikerült fellelnie egy teljes koponyát, ami csak méretében tért el az első példányétól.[2]
A fosszilizálódott maradványok felfedezése lehetővé tette az őslénykutatók számára annak megállapítását, hogy az első krokodilok a Gondwana szuperkontinensen, a kréta időszakban, mintegy 30 millió évvel korábban fejlődtek ki, mint ahogy azt korábban gondolták.[2] A maradványok elemzése alapján a csigolyák ugyanúgy illeszkedtek, mint a modern krokodiloknál, melyeknél nem találhatók gömbből és foglalatból álló ízületek, továbbá kiderült, hogy az állat a krokodilokra egyedi módon jellemző másodlagos szájpaddal rendelkezett, ami lehetővé teszi, hogy a levegő a száj kinyitása nélkül jusson el a tüdőkbe.[2]