Irodalmi ügynök

Ha információkat keres a Irodalmi ügynök-ről, akkor jó helyen jár. Ebben a cikkben elmélyülünk a Irodalmi ügynök témájában, és megvizsgáljuk annak minden oldalát. Az eredetétől és történetétől a legfrissebb alkalmazásaiig, valamint az általa kínált kihívásokig és lehetőségekig. Akár személyes, akár munkahelyi vagy tanulmányi okokból érdekli a Irodalmi ügynök, itt mindent megtalál, amit tudnia kell, hogy jobban megértse ezt a témát, és a legtöbbet hozza ki belőle. Csatlakozzon hozzánk a Irodalmi ügynök körútjára, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál Önnek.

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az irodalmi ügynök az, aki az írókat és műveiket képviseli a kiadóknál, a színházi és film producereknél, illetve segít az értékesítésnél és tárgyalásoknál. Az irodalmi ügynökök többnyire regényírókat, forgatókönyvírókat és nem fikciós írókat képviselnek. Fizetésük egy fix százaléka a bevételnek (az USA-ban 10-20 százaléka, általában 15 százalék).

Előnyök

Az írók több ok miatt fordulnak ügynökhöz. Az erős, jövedelmező kiadók nem fogadják el azokat a beadványokat, melyek mögött nem áll ügynök. Egy ügyes ügynök ismeri a piacot és hasznos tanácsokat tud adni az írónak karrierje szempontjából. Attól, hogy valakinek kiadták már egy művét, nem biztos, hogy automatikusan ismerni fogja a modern kiadói szerződéseket és gyakorlatokat, ezért inkább irodalmi ügynökére támaszkodik.

Diverzitás

Egy irodalmi ügynökség állhat akár egy ügynökből, aki több tucat írót képvisel, vagy lehet akár egy jelentős cég vezetőkkel, al-ügynökökkel és speciális szakemberekkel, akik például a külföldi jogra szakosodnak, természetesen az ilyen cégeknél a képviseltek száma is több száz. A kisebb ügynökségek gyakorta specializálódnak egyes műfajokra, tehát olyan írókat képviselnek, akik vagy csak sci-fit, vagy csak gyermek könyveket stb. írnak. Nagyon kevés ügynök képvisel novellaírókat, vagy költőket.

Költségek

Az ügynökök nem számolnak fel a kliensüknek olvasási díjat, vagy egyéb költségeket, jövedelmüket ők is az eladott profitból szerzik. Hagyományos a képviseleti megállapodás az ügynök és kliense között tisztán verbális, ám napjainkban egyre több ügynök kínál írásos szerződést a feltételek tisztázására.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Literary agent című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

  • Curtis, Richard (2003) How To Be Your Own Literary Agent: An Insider's Guide to Getting Your Book Published. ISBN 0-618-38041-8
  • Herman, Jeff (2005) Jeff Herman's Guide To Book Publishers, Editors & Literary Agents, 2006. ISBN 0-9772682-0-9.
  • Fisher, Jim (2004) Ten Percent of Nothing: The Case of the Literary Agent from Hell. ISBN 0809325756
  • Glatzer, Jenna (2006) The Street Smart Writer. ISBN 0974934445
  • Williams, Sheri (2004) "An Agent's Point of View". ISBN 0974825255
  • Reiss, Fern (2007) "The Publishing Game: Find an Agent in 30 Days". ISBN 1893290832

Külső hivatkozások