Irkut
A mai világban a Irkut olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. A politikától a populáris kultúráig a Irkut emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Az idő múlásával a Irkut globális jelenséggé vált, amely vitákat, vitákat és bizonyos esetekben buzgó követést váltott ki követői körében. A 21. század előrehaladtával a Irkut továbbra is az érdeklődés témája, és hatása az emberek interakciójában, tájékoztatásában és egymáshoz való viszonyában tükröződik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Irkut hatását a mai társadalomra, és elemezzük jelentőségét a modern világban.
| Irkut | |
| Иркут | |
 | |
| A folyó a Sámán sziklánál, az Irkutszki területen. | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 488 km |
| Vízhozam | 140 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 15 000 km² |
| Forrás | Keleti-Szaján |
 é. sz. 51° 57′ 17″, k. h. 100° 57′ 32″51.954667°N 100.958944°E | |
| Torkolat | Angara |
| é. sz. 52° 17′ 50″, k. h. 104° 16′ 32″52.297299°N 104.275532°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| Az Irkut az Angara folyórendszereben | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Irkut témájú médiaállományokat. | |
Az Irkut (oroszul: Иркут, burját nyelven Эрхүү мγрэн) folyó Oroszország ázsiai részén, Burjátföldön és az Irkutszki területen; az Angara bal oldali mellékfolyója. A folyóról kapta nevét a torkolatában fekvő város, Irkutszk.
Földrajz
Hossza: 488 km (a Fekete-Irkut forrásától számítva), vízgyűjtő területe: 15 000 km², évi közepes vízhozama a torkolatnál: 140 m³/s.
A Fekete- és a Fehér-Irkut egyesülésével keletkezik. A Fekete-Irkut 1875 m magasságban, a Keleti-Szaján Nuku-Daban-hegységében elterülő Ilcsir tóból ered. Három kis forráság egyesülése után dél felé folyik és a hegység lábánál találkozik a Fehér-Irkuttal. Onnan a folyó keletre fordul és kb. 130 kilométeren át szűk, sziklás völgyben, erdővel borított magas hegyek között folytatja útját. Simka falutól a Tunka-medencében folyik tovább, majd egy nagy kanyar után kiér az Angara bal parti síkságára és északkelet felé tartva éri el az Angarát.
Torkolata ma már Irkutszk területén van, de eredetileg a város a jobb parton, a torkolattal szemben alakult ki.
A folyó november első felében befagy, április végén vagy május elején szabadul fel a jég alól. A Keleti-Szajánban eredő számos kis hegyi folyó vizét gyűjti össze. Leghosszabb mellékfolyója a Zun-Murin (167 km).
Források
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Enciklopegyija Brokgauza i Efrona (orosz nyelven) (1890–1907)
- Irkut (orosz nyelven). Oroszország Állami Vízregisztere
- szerk.: V. M. Kotljakov: Szlovar szovremennih geograficseszkih nazvanyij (orosz nyelven). Jekatyerinburg: U-Faktorija (2006)
- Reki Irkutszkoj oblasztyi (orosz nyelven). Irkipedia.ru
