Ebben a cikkben a Inverzió (genetika)-hez kapcsolódó különböző aspektusokat vizsgáljuk meg. Ez a téma világszerte felkeltette az emberek figyelmét és érdeklődését. A Inverzió (genetika) megjelenése óta kíváncsiságot és vitát váltott ki, és hatása a társadalom különböző területein érezhető volt. Ebben az írásban elmerülünk a Inverzió (genetika) elemzésében és elmélkedésében, kitérve annak következményeire, időbeli alakulására és mai relevanciájára. Ezzel a cikkel átfogó és gazdagító képet kívánunk nyújtani a Inverzió (genetika)-ről, azzal a céllal, hogy az olvasó mélyebben és árnyaltabban megértse ezt a rendkívül releváns témát.
A genetikai inverzió (vagy megfordulás) a kromoszomális szerkezeti átrendeződés egyik típusa (kromoszómamutáció). A kromoszóma adott szakaszában a génsorrend megfordul, amely általában rendellenes crossing over révén jön létre.
Az inverzióra nézve a populációk variábilisak lehetnek. Ez a kromoszomális folyamat tulajdonképpen a mutáció egyik fajtája, és mint ilyen, rendkívül ritka a természetes populációban. Így, ha létre is jön egy inverziós kromoszóma, a legvalószínűbb esemény az lesz, hogy kiesik a populáció kromoszómakészletéből, még mielőtt elterjedhetne. Az inverziót hordozó kromoszóma leginkább homozigóta formában fordul elő a populációban (az inverziós heterozigótákban a gaméták egy része életképtelen, alacsony fertilitású). Az inverzió más evolúciós hatásokkal párosulva (beltenyésztés, „drift” stb.) genetikai differenciálódást indíthat el a populációban. Ez a folyamat akár reproduktív izolációig vagy akár fajkeletkezésig is eljuthat.
A Drosophila-fajok kiugróan magas szintű inverziós polimorfizmussal jellemezhetőek.