A Ingenuus témája idővel érdeklődést és vitát váltott ki. A Ingenuus létrejötte óta felkeltette az akadémikusok, szakértők és amatőrök figyelmét. A következő cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ingenuus legfontosabb szempontjait, kitérve annak fontosságára, fejlődésére és hatásaira a különböző területeken. Kimerítő elemzéssel igyekszünk átfogó képet nyújtani a Ingenuus-ről, azzal a szándékkal, hogy rávilágítsunk a kortárs társadalomra gyakorolt hatására. Kétségtelen, hogy a Ingenuus olyan téma, amely megérdemli az alapos vizsgálatot, és ezzel a cikkel pontosan ezt kívánjuk megtenni.
Ignenuus | |
a Római Birodalom trónbitorló császára | |
![]() | |
Ignenuus | |
Római Birodalom | |
Uralkodási ideje | |
260 – 260 | |
Elődje | Valerianus |
Utódja | Gallienus |
Született | 1. évezred |
Elhunyt | 260 Eszék |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ignenuus témájú médiaállományokat. | |
Ingenuus császári legátus volt Pannoniában, akiből később trónbitorló lett. Ő vezette a barbárok általi 260.-évi rövid és sikertelen felkelés elleni harcot. Ingenuus jó szolgálatott tett Gallienus császárnak azáltal, hogy visszatartotta a szarmata inváziót és legalább átmenetileg megőrizte a pannóniai határt. Korábban kinevezték Caesar Cornelius Licinius Valerianus, Gallienus gyermekének nevelőjévé, de a fiú 258-as halála után helyzete meggyengült az udvarban.
Lehetőséget talált arra, hogy római császár legyen, amikor Sápúr elfogta és meggyilkolta Valerianust.
Gallienus ekkor Germaniában, a Rajnánál volt, azért gyorsan cselekedett, és rövid időn belül utolérte a trónbitorlót Mursánál. Ingenuus csapatait legyőzték, mivel Gallienus tábornokának Aureolusnak a lovassága egy újításnak köszönhetően a korábbi állapotához képest mobilisabb lett, így nagyobb harcerőt is képviselt.
Az ütközet után Ignenuus öngyilkosságot követett el, hogy a fogságba kerülést elkerülje.