A ma bemutatott cikkünkben az elmúlt években a társadalom érdeklődését felkeltő téma, a Incidencia (epidemiológia) világában szeretnénk elmélyülni. A Incidencia (epidemiológia) egy olyan fogalom, amely a történelemtől a jelenig különböző szempontokat fed le, beleértve a különböző területekre vonatkozó vonatkozásait is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Incidencia (epidemiológia) körül létező különböző perspektívákat, valamint annak időbeli alakulását. Beleásunk eredetébe, feltárjuk relevanciáját a mai társadalomban, és elemezzük hatását különböző kontextusokban. Kétségtelen, hogy a Incidencia (epidemiológia) egy lenyűgöző téma, amely megérdemli, hogy részletesen foglalkozzunk vele, és reméljük, hogy ez a cikk hozzájárul annak megértéséhez.
Az epidemiológiában incidenciának nevezzük egy adott populációban adott időtartam alatt előforduló új esetek (pl. megbetegedés) gyakoriságának mérőszámát. A leggyakrabban használt fajtái az incidenciasűrűség és a kumulatív incidencia, de egyes szerzők az incidencia időt is ide sorolják.[1]
Az új esetek száma és a populációban mért eseménymentes személy-idő hányadosa.
Példa:
Egy bizonyos populációban 1000 személy-év megfigyelés alatt 15 új esetet számoltak. A betegség incidenciasűrűsége 0.015 év−1
Az új esetek arányát méri a megfigyelés kezdetekor a betegségtől mentes populációban.
Példa:
Például tavaly egy bizonyos város népességét 23 960 fő alkotta. Abban az évben a város lakosságából 435 fő szenvedett egy krónikus betegségben, de közülük 343-an már több éve ismert betegek voltak. Tehát az új esetek száma tavaly 435 − 343 = 92 volt. A betegség incidenciája tehát 92 / 23 960 = 0,0038 vagyis 0,38%; ezer főre számítva kb. 4:1000.
Incidencia idő alatt egy referencia ponttól az esemény (megbetegedés) bekövetkezéséig eltelt időt értjük. Amennyiben nincs cenzorálás az incidencia időt például átlag, vagy medián incidencia idővel lehet összefoglalni. Megjegyzendő, hogy sok epidemiológia tankönyv nem tárgyalja külön az incidencia időt a betegség gyakorisági mérőszámok témakörében[2][3][4]
Tompa A (szerk.): Népegészségtani ismeretek. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008. ISBN 978-963-9656-74-1