Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Igbók témáját, kitérve annak legrelevánsabb és aktuális aspektusaira. Eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig, az idők során kialakult különböző megközelítéseken és perspektívákon keresztül. Ez a téma manapság rendkívül fontos, hiszen széles körű vitát és elmélkedést váltott ki a politikától a kultúráig különböző területeken, és fordulópontot jelentett a különböző problémák kezelésében. A cikk fejlesztése során a Igbók különböző aspektusait elemezzük, elmélyülve annak következményeiben, és teret teremtve a jelenség körüli kritikai reflexióhoz.
Igbók | |
![]() | |
Olaudah Equiano – Jaja of Opobo – Eze Nri Òbalíke – Chinua Achebe – Philip Emeagwali – Patrick Utomi – Chris Abani – Ngozi Okonjo-Iweala – Chimamanda Ngozi Adichie – Chiwetel Ejiofor – Phyno – Genevieve Nnaji | |
Teljes lélekszám | |
több mint 30 000 000 (becslés) | |
Nyelvek | |
igbó és nyelvjárásai | |
Vallások | |
kereszténység[1] | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Igbók témájú médiaállományokat. |
Az igbo, más néven ibo nép Afrika egyik legnagyobb etnikai csoportja, amelynek tagjai főként Nigéria délkeleti részén élnek. Tagjai az igbo nyelvet beszélik, amely körülbelül 30 nyelvjárásra, dialektusra oszlik.[2]
Egyes becslések szerint a népcsoport Nigéria lakosságának 18%-át alkotja,[3] így az igbók száma csak Nigériában több mint harmincmillió fő lehet. Az igbo nyelvet beszélők száma Nigériában körülbelül 18 millió fő.[2]
1967-ben egy főként igbók lakta terület Biafrai Köztársaság néven megkísérelte az elszakadást Nigériától. Ez többéves katonai konfliktushoz, a nigériai polgárháborúhoz (más néven biafrai–nigériai háború vagy biafrai háború) vezetett, ami 1970 januárjában a nigériai központ kormány csapatainak győzelmével és a szakadár állam felszámolásával végződött.[4]