A mai világban a Ibráhím omajjád kalifa rendkívül releváns téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét felkeltette. Ez a téma olyan viták, kutatások és viták tárgya volt, amelyek soha nem látott érdeklődést váltottak ki. A gazdaságra gyakorolt hatásától a közegészségügyre gyakorolt hatásáig a Ibráhím omajjád kalifa páratlan jelentőségre tett szert a globális színtéren. Ebben a cikkben a Ibráhím omajjád kalifa legfontosabb aspektusait tárjuk fel, elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, és átfogó perspektívát kínálunk a mai relevanciájáról.
Ibráhím | |
Ibráhím ibn al-Valíd | |
![]() | |
Kalifa | |
Uralkodási ideje | |
744. október 3. – december 14. | |
Elődje | III. Jazíd kalifa |
Utódja | II. Marván kalifa |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Omajjádok |
Született | ismeretlen |
Elhunyt | 750. január 25. Nagy-Záb |
Édesapja | I. al-Valíd kalifa |
Testvére(i) |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ibráhím témájú médiaállományokat. | |
Ibráhím ibn al-Valíd (arab betűkkel إبراهيم بن الوليد – Ibrāhīm ibn al-Walīd; ? – 750. január 25.) volt a szunnita iszlám tizenhetedik kalifája (uralkodott 744. október 3./október 4-től rövid időn át), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún. Marvánida ágának tizedik tagja. Rövid regnálása alatt folytatódott az dinasztia bukásához vezető belharc.
I. al-Valíd kisebbik fia testvérét, III. Jazídot követte a trónon. Uralkodásáról nem sokat tudunk, rövidesen kénytelen volt lemondani nagybátyja, Marván ibn Muhammad, Örményország, Ádzarbájdzsán, Moszul és Mezopotámia emírje javára. Ibráhím egy ideig menekült hatalmas rokona elől, aki már bátyja idején is a trónra tört, majd tarthatatlan helyzetét belátva személyes biztonságának garanciájáért cserébe átadta a hatalmat. Utoljára akkor hallunk róla, amikor Hisám kalifa ar-ruszáfai palotájába vonult vissza Marvánnal.
Elődje: III. Jazíd |
Utódja: II. Marván |