Hóhatár

Mai cikkünkben a Hóhatár-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok vitát váltott ki. Nem számít, hogy Ön szakértő a területen, vagy csak most kezdi felfedezni ezt a területet, ez a cikk kulcsfontosságú információkat és érdekességeket tartalmaz, amelyek segítenek jobban megérteni a témát. A kezdetektől napjaink relevanciájáig, lehetséges gyakorlati alkalmazásain keresztül részletesen és kimerítően elmélyülünk a Hóhatár-ben, hogy az olvasás végén tájékozottabbnak és szélesebb perspektívájúnak érezze magát ebben az izgalmas témában. Tarts velünk ezen a felfedező úton!

Cotopaxi, Ecuador (5 897 m). A hóhatár körülbelül 5 000 méteren van.
A hóhatár az Alpokban

Az éghajlati hóhatár a hegységekben az a magasság, amely felett a talajt egész évben hó és jég borítja. A tényleges hóhatár évszakonként jelentősen alacsonyabb lehet.

A hóhatár pontos elhelyezkedésére kihatással van:

  • a földrajzi szélesség
  • a napsugaraknak való kitettség (expozíció) (északi vagy déli oldal)
  • a csapadékmennyiség (szél felőli vagy szélárnyékos oldal)
  • a hegység tömege (tömegesebb hegységben a hóhatár alacsonyabb)

Az Egyenlítő mentén, illetve ahhoz közel, a hóhatár körülbelül 4 500 méter magasan helyezkedik el a tengerszint felett. A Ráktérítő és a Baktérítő felé haladva a hóhatár szintje először emelkedni fog: a Himalájában az örök hó birodalma 5 700 méteren kezdődik. A térítőkön túlhaladva, a szélesség növekedésével a hóhatár szintje folyamatosan csökken. Az Alpokban már 3 000 méteren található, illetve a pólusok közelében, a jégsapkáknál eléri magát a tengerszintet is.

A hóhatár elhelyezkedését a tengerparthoz való közelség is befolyásolja. A tengerparthoz közeli területeken a hóhatár alacsonyabban helyezkedhet el, mint az azonos földrajzi szélességű, tengertől távol eső szárazföldi területeken; hiszen a tengerhez közel több a csapadék (hó formájában), a tengertől távol a környező területek nyári középhőmérséklete is magasabb.

A hóhatár változása

Hely Földrajzi szélesség Hóhatár magassága
Spitzbergák 78°É 0300–0600 m
Skandinávia a sarkkör mentén 67°É 1000–1500 m
Izland 65°É 0700–1100 m
Skandinávia délen 62°É 1200–2200 m
Alpok (északi lejtők) 48°É 2500–2800 m
középső (svájci) Alpok 47°É 2900–3200 m
Alpok (déli lejtők) 46°É 2700–2800 m
Pireneusok 43°É 2600–2900 m
Kaukázus 43°É 2700–3800 m
Karakorum 36°É 5400–5800 m
Transzhimalája 32°É 6300–6500 m
Himalája 30°É 4800–6000 m
Kenya 0° 4600–4700 m
Új-Guinea 2°D 4600–4700 m
Andok, Ecuador 2°D 4800–5000 m
Kilimandzsáró 3°D 5500–5600 m
Andok, Chile 27°D 5800–6500 m
Új-Zéland 43°D 1600–2700 m
Tűzföld 54°D 0800–1300 m
Antarktisz 70°D 0000–0400 m

Lásd még

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Snow line című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Charlesworth J.K. (1957). The quaternary era. With special reference to its glaciation, vol. I. London, Edward Arnold (publishers) Ltd, 700 pp.
  • Flint, R. F. (1957). Glacial and Pleistocene geology. John Wiley & Sons, Inc., New York, xiii+553+555 pp.
  • Kalesnik, S.V. (1939). Obshchaya glyatsiologiya (Általános gleccsertan). Uchpedgiz, Leningrad, 328 pp. (oroszul)
  • Tronov, M.V. (1956). Voprosy svyazi mezhdu klimatom i oledeneniem (Az éghajlat és a glaciológia kapcsolatának problémái). Izdatel'stvo Tomskogo Universiteta, Tomsk, 202 pp. (oroszul)
  • Wilhelm, F. (1975). Schnee- und Gletscherkunde (Hó- és gleccser tanulmány), De Gruyter, Berlin, 414 pp. (németül)
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!