A mai világban a Hálósapka olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Hálósapka minden korosztályt és nemzetiséget érintő releváns kérdéssé vált. Legyen szó szakmai, személyes vagy tudományos, a Hálósapka jelentős hatással van sok ember mindennapi életére. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hálósapka-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és elemezzük annak különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket.
A hálósapka alvás közben viselt fejfedő, a hálóruha tartozéka. Főként a 16–19. századokban viselték a fej melegen tartására a hideg szobákban (elsősorban alvás közben, de akár nappal is), továbbá higiéniai szempontokból. A 19. század végén, a gőzfűtés és az elektromosság elterjedésével használata visszaszorult.
A reneszánsz korban jelent meg, első említése a 15. századból származik.[1] Mindkét nem viselte, egyrészt higiéniai okokból (megvédte a tetvektől a fejet), másrészt az éjjeli hideg elleni védekezésként (a hálószobákat éjszaka nem fűtötték, és bár a testet némileg védte a takaró, a fej szabadon volt és sok hőt veszített).[2] A 17–18. századokban különösen elterjedt volt, ugyanis a napközben parókát viselő férfiak eltakarhatták vele kopaszságukat. Viselete a 19. század végéig volt szokásban.[1]
Napjainkban főként szépségápolási kellékként használják, hogy a haj éjszaka ne csomósodjon, töredezzen, vagy hogy megvédje a párnát a hajápoló szerektől.[3]
A hálósapka eredetileg puha, meleg fejfedő volt, amelyet mindkét nem viselt: a férfiaké hegyes, végén bojttal, a nőké pedig kerek, amelynek szövetét ráncokba szedték.[2] A régi hálósapkák kinézete függött a viselőjük módosságától: a tehetősebb polgárok díszített, csipkézett hálósapkák tucatját birtokolták.[1]
Németül az álomszuszék embert hálósapkának (Schlafmütze) nevezik.[2]