A mai világban a Homomorfizmus olyan téma lett, amely egyre nagyobb érdeklődést vált ki a társadalomban. Akár történelmi jelentőségének, akár a mindennapi életre gyakorolt hatásának, akár a kulturális szférára gyakorolt hatásának köszönhetően, a Homomorfizmus minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. A Homomorfizmus megjelenése óta vita, tanulmányozás és kutatás tárgya volt, és jelentősége az idő múlásával nem csökkent. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Homomorfizmus különböző aspektusait és jelentését a mai világban, elemezve fejlődését, hatását és mai relevanciáját.
A matematikában, különösképpen az absztrakt algebrában, homomorfizmusnak nevezünk minden művelettartó leképezést két algebrai struktúra között.
Így egyebek mellett homomorfizmus egy rendezéstartó leképezés, egy lineáris transzformáció, vagy egy csoporthomomorfizmus. Két algebrai struktúrát homomorfnak, olykor hasonlónak nevezünk, ha létezik köztük homomorfizmus. Ezt gyakran a szimbólummal jelöljük.
A homomorfizmus valamilyen primitív struktúraosztály egy tagján (valamely konkrét struktúrán) alkalmazva, általában megőrzi a primitív osztályt (a struktúra képstruktúrája is ugyanazon primitív osztályba tartozik), vagyis pl. egységelemes csoport homomorf képe egységelemes csoport. A konkrét struktúra azonban megváltozhat (a kép nem feltétlenül izomorf az eredetivel).
Legyen adott két struktúra és . Ekkor
homomorfizmus, ha valamely , akkor , azaz, ha az A struktúrában valamely elemek közt valamilyen reláció áll fenn, akkor ezen elemeik képei a B struktúrában is a megfelelő relációban állnak. Az alap és a képhalmaz viszonyát fejezik ki a következő elnevezések:
Az egyes struktúrák közti homomorfizmusok elnevezései:
Egy A algebrai struktúrán értelmezett homomorfizmus ekvivalenciarelációt definiál a struktúra elemei között: , ha . Ezt az ekvivalenciarelációt a homomorfizmus magjának (kernelének) nevezzük, és -vel jelöljük. Minden homomorfizmust meghatároz a magja. Tekintsük azt a hozzárendelést, ami A minden elemeihez az őt tartalmazó ekvivalenciaosztályt rendeli, és az ekvivalenciaosztályokon úgy definiáljuk a relációkat, hogy ez a hozzárendelés homomorfizmus legyen, akkor az így definiált struktúrát a kernel által generált faktorstruktúrának nevezzük, amit szimbólummal jelölünk. Ekkor könnyen ellenőrizhetően izomorfizmus, tehát a homomorfizmus magja által generált faktorcsoport izomorf a homomorfizmus képével. Ez a homomorfizmustétel:
Csoportokban, gyűrűkben, vektorterekben hagyományosan az egységelem illetve nullelem ősképét nevezzük a homomorfizmus magjának. De ez egyértelműen meghatározza az absztraktabb értelemben vett kernelt, lévén az , ha létezik e eleme a magnak, hogy (csoportoknál) ekvivalenciareláció éppen a kernel. Ezek mindig részcsoportot illetve részgyűrűt alkotnak: