Holdkék szitakötő
A mai világban a Holdkék szitakötő egyre aktuálisabb téma. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra és a környezetre gyakorolt hatásig a Holdkék szitakötő a szakértők és a polgárok fókuszpontjává vált. Annak érdekében, hogy jobban megértsük ezt a jelenséget és következményeit, döntő fontosságú, hogy több szempontból is megvizsgáljuk, és feltárjuk valódi hatókörét. Ebben a cikkben a Holdkék szitakötő-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, átfogó áttekintést adva annak történetétől a lehetséges megoldásokig. Ezzel reméljük, hogy fényt derítünk a Holdkék szitakötő-re, és elősegítjük a mai fontosságáról szóló tájékozott vitát.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Coenagrion lunulatum (nőstény)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Holdkék szitakötő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Holdkék szitakötő témájú médiaállományokat és Holdkék szitakötő témájú kategóriát. |
A holdkék szitakötő (Coenagrion lunulatum) a légivadászok családjába tartozó, főleg Észak-Európában és Ázsia északi részein előforduló szitakötőfaj. Egyes forrásokban Coenagrion vernale (Hagen, 1839) néven szerepel. Előfordulási területe Kína északnyugati részétől Írországig terjed, leginkább Skandináviában elterjedt, Hollandiában és Írországban az előfordulása szórványos, mindenhol máshol kifejezetten ritka. Angol elnevezéseinek egyike (Irish Damselfly) arra a különös tényre utal, hogy míg az Ír-szigeten a faj nem ismeretlen, Nagy-Britannia más részein nem fordul elő. Magyarországról egyetlen hitelesnek tekinthető előfordulási adata van az 1930-as évekből, a Déli-Bükkből, Lillafüredről.[1]
Jegyzetek
- ↑ Rakonczay Zoltán (szerk.): Vörös könyv. Budapest, 1989.
Források
További információk
- holdkék légivadász - Coenagrion lunulatum (Charpentier, 1840). izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2018. július 5.)
