Hnum
Manapság a Hnum olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Hnum olyan releváns témává vált, amely közvetlenül befolyásolja az emberek mindennapi életét. A globális gazdaságra gyakorolt hatásától a társadalomra gyakorolt hatásáig a Hnum az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hnum összes oldalát, és azt, hogy hogyan fejlődött az évek során.
| Hnum | |
 | |
| Nem | férfi |
| Szülei | Naunet Nu |
| Házastárs | |
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hnum témájú médiaállományokat. | |
Hnum, Chnum, Khnum vagy Khnubisz a termékenység kosfejű istene az ókori egyiptomi vallásban. Teremtő isten és a Nílus forrásának őrzője (jelzője: „a Nílus-küszöbök ura”), mint harci istenség elhárította az ellenség támadásait. Ő alkotta meg fazekaskorongján agyagból az első embert. Apja Nun, a vizek istene. Kultuszközpontja Eszna, ahol két Nílus-istennővel alkot háromságot: felesége Szatet, lánya Anuket. Máshol Menhittel és Nebetuuval alkot hasonló háromságot.
Segédkezett a szüléseknél. Lelki hasonmása (Ka), az emberi sorsokat irányította. A görög-római korban demiurgoszként tisztelték, aki fazekaskorongon formálta meg az egész világot. Mivel a „kos” és a „lélek” (ba) az egyiptomi nyelvben azonos hangalakú szó, azt tartották, hogy Khnum testesíti meg sok istennek a lelkét (pl. Geb). Mint demiurgosz Ptahhoz állt közel („Hnum megformált, Ptah pedig megteremtett téged”). Később Ámonnal, Rével és Szobekkel azonosult.
Irodalom
- Alberto Siliotti: Egyiptom-templomok, istenek, fáraók, 4. kiadás; Officina'96 Kiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-9026-26-3
További információk
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
