Hipofoszforossav
Ebben a cikkben a Hipofoszforossav hatásait tárgyaljuk a mai társadalom különböző aspektusaira. A gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrában és oktatásban betöltött szerepéig a Hipofoszforossav az emberek széles köre számára érdekes és releváns témának bizonyult. A történelem során a Hipofoszforossav vita és elemzés tárgya volt, ma pedig jelenléte továbbra is nagy jelentőséggel bír különböző területeken. Ez a cikk feltárja a Hipofoszforossav különböző dimenzióit, és megvizsgálja, hogyan formálta mai valóságunkat.
| Hipofoszforossav | |||
| |||
| IUPAC-név | Foszfinsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 6303-21-5 | ||
| PubChem | 4124402 | ||
| ChemSpider | 10449263 | ||
| EINECS-szám | 228-601-5 | ||
| KEGG | C05339 | ||
| ChEBI | 29031 | ||
| InChIKey | ACVYVLVWPXVTIT-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 25147 | ||
| UNII | 8B1RL9B4ZJ | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | H3PO2 | ||
| Moláris tömeg | 66,00 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen kristályok | ||
| Sűrűség | 1,49 g/cm³ (szilárd), 1,225 g/cm³ (oldat)[1] | ||
| Olvadáspont | 26,5 °C (szilárd) ‒25 °C (oldat)[1] | ||
| Forráspont | 108 °C (oldat)[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | korlátlanul elegyedik[1] | ||
| Oldhatóság | jól oldódik alkoholban, éterben | ||
| Savasság (pKa) | 2,0[2] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Maró (C)[1] | ||
| R mondatok | R40[1] | ||
| S mondatok | S26, S36/37/39, S45[1] | ||
| Lobbanáspont | Nem gyúlékony | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon foszfor-oxosavak | Foszforossav Foszforsav | ||
| Rokon vegyületek | Nátrium-hipofoszfit Bárium-hipofoszfit | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A hipofoszforossav vagy foszfinsav (H3PO2) egy 26,5 °C-on olvadó, színtelen, kristályos vegyület. A foszfor egyik oxosava. Erős redukálószer.
Fizikai, kémiai tulajdonságai
A hipofoszforossav 26,5 °C-on olvadó, színtelen, kristályos vegyület. Három hidrogénatomja közül csupán egy helyettesíthető fémmel, azaz egybázisú savként viselkedik. Elektronszerkezete alapján e viselkedése jól értelmezhető, ugyanis a hipofoszfitionnak két hidrogénje nem oxigénen keresztül kapcsolódik a foszforhoz, hanem közvetlenül kovalens kötéssel.
Elég erélyes redukálószer. A nemesebb fémeket sóikból kiválasztja. Rézsókat pl. a következőképpen bont el:
- H3PO2 + CuSO4 + H2O = Cu + H2SO4 + H3PO3
Erősebb hevítésre foszfor-hidrogénre és foszforsavra bomlik:
- 2H3PO2 = PH3 + H3PO4
Sóit hipofoszfitoknak nevezzük, ezek vízben mind igen jól oldódnak. Hipofoszfitok keletkeznek, ha sárgafoszfort lúgokkal főzünk.
Előállítása
A hipofoszforossav anhidridje nem ismeretes. A szabad sav előállítására legcélszerűbben bárium-hidroxiddal reagáltatjuk a foszfort, amikor is bárium-hipofoszfit keletkezik:
- 3 Ba(OH)2 + 2 P4 + 6 H2O = 3 Ba(H2PO2)2 + 2 PH3
A bárium-hipofoszfitot kénsavval bonthatjuk el:
- Ba(H2PO2)2 + H2SO4 = BaSO4 + 2 H3PO2
A kicsapódó bárium-szulfátról az oldatot leszűrve és bepárologtatva, kristályos állapotban nyerhetjük a hipofoszforossavat. Az először kiváló kristálytömeg rendszerint 17°C körül olvad.
