Hidrodinamika

A mai világban a Hidrodinamika a társadalom széles rétegei számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Akár a gazdaságra, a politikára, a tudományra vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása miatt, a Hidrodinamika nagy vitákat és elemzéseket váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hidrodinamika-hez kapcsolódó különböző oldalakat és perspektívákat, valamint a mai világra gyakorolt ​​hatását. Különböző forrásokon és megközelítéseken keresztül igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és teljesebb és mélyebb képet nyújtani annak fontosságáról és következményeiről.

A hidrodinamika a hidromechanika részeként a folyadékok mozgásával, áramlásával foglalkozó tudomány. A hidrodinamika törvényszerűségei, módszerei a gázok áramlására is alkalmazhatók, ha áramlási sebességük a hangsebességnél kisebb. A hidrodinamikának ezt a részét aerodinamikának nevezik.

A hidrodinamika alapján a folyadék mozgását a Lagrange- vagy Euler-módszer szerint írják le. A hidrodinamika alapegyenletei az Euler-féle mozgásegyenletek; viszkózus folyadékokra is érvényes változataik a Navier—Stokes-egyenletek.

A hidrodinamika alkalmazási területei közé többek között olyanok tartoznak, mint például: repülőgépeken ébredő erők és nyomatékok kiszámítása, üzemanyag térfogatáramlásának kiszámítása csővezetéken, időjárási mintázat előrejelzése, a csillagközi térben lévő ködök vizsgálata, nukleáris fegyver robbanásának modellezése.

A hidrodinamika alaptörvényei

A hidrodinamika alapvető törvényei a megmaradási törvények: a tömegmegmaradás törvénye, az impulzusmegmaradás törvénye (más kifejezéssel: a lendületmegmaradás törvénye; Newton második törvénye), az energiamegmaradás törvénye (a termodinamika első törvénye).

Források

  • Szabó József (főszerk.): Repülési lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-05-6207-3