A mai világban a Herneith olyan téma, amely számos területen nagy érdeklődést és vitát vált ki. Akár a tudományos területen, akár a munka világában, vagy általában a társadalomban, a Herneith aktuális és aktuális témává vált. Erről a kérdésről megoszlanak a vélemények, ezért fontos, hogy a Herneith-et különböző nézőpontokból elemezzük és reflektáljuk. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Herneith különböző aspektusait, a mai hatását és a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket. Hasonlóképpen elmélyülünk az általa generált reflexiókban és vitákban, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújthassunk a témában.
Herneith | ||
|
Herneith valószínűleg ókori egyiptomi királyné volt az I. dinasztia idején, talán Dzser fáraó egyik felesége (Nahtneith mellett). Szakkarában temették el, valószínűleg az S 3507 sír, ahol a nevével ellátott vázát találtak, valamint pecséteket Den és II. Ka fáraók nevével.[1] Abüdoszban Dzserrel együtt említik.[2]
Sírjában megtalált címei: Az első hölgy és A Két Úrnő hitvese (a Két Úrnő a fáraó egyik címe, Felső- és Alsó-Egyiptom védőistennőjére utal), ezeket a címeket azonban nem ugyanazokon a tárgyakon találták meg, mint Herneith nevét, ezenkívül nem is biztos, hogy címek vagy más jelentésük volt, így bizonytalan, hogy Herneith valóban királyné volt-e.[3]
A neki tulajdonított nagyméretű masztabasírt, a S3507-et Walter Bryan Emery tárta fel 1955 végén. A legismertebb lelet a szép állapotban fennmaradt sírból egy homokkőpaletta, amelyen két királyfigura, négy madár alakú hieroglifa és Werwadzset istennő páviánja látható.[4] Emellett Dzser, Den és Ka nevével ellátott vázák is előkerültek innen. A vályogtéglából épült masztabához piramisszerű, téglával borított építmény is tartozik; a masztabasír és sírdomb együttese az északi illetve a déli temetkezések kombinációját mutatja.[5]