Ma a Hazánk s a Külföld olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A modern társadalomra gyakorolt hatásával a Hazánk s a Külföld számos területen vita tárgyává vált, a politikától és a gazdaságtól a populáris kultúráig és technológiáig. Ilyen jelentős hatás mellett alapvető fontosságú, hogy megértsük a Hazánk s a Külföld következményeit és következményeit mindennapi életünkben. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Hazánk s a Külföld-et és annak a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását, tájékozott és releváns perspektívát kínálva a témában.
Hazánk s a Külföld | |
![]() | |
A lap első kötetének címoldala | |
Adatok | |
Típus | időszaki lap |
Nyelv | magyar |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hazánk s a Külföld témájú médiaállományokat. |
A Hazánk s a Külföld egy 19. századi magyar időszaki lap neve volt, korabeli meghatározás szerint "szépirodalmi és ismeretterjesztő heti közlöny". Kiadta Emich Gusztáv. Megjelent vasárnap nagy 8-rétű egy íven, kék borítékban, 1870-től 4-rét egy íven csütörtökön.
1865. január 8-ától Szokoly Viktor, 1872. július 4-étől Kazár Emil szerkesztette. A lap sok történeti anyagot közölt; szépirodalmat főleg kezdetben, amikor az első években Jókai Mór is közreműködött a lapnál. 1872. december 26-án a lap megszűnt és beolvadt a Vasárnapi Ujságba.
Melléklapja: Heti Posta címen 1867. április 4-től 1872. december 16-ig politikai tartalommal jelent meg.