A mai világban a Hatvani buszpályaudvar egy olyan téma, amely egyre nagyobb aktualitást és figyelmet kap. A Hatvani buszpályaudvar évek óta a társadalom különböző szektorainak tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya, a tudománytól a politikáig, beleértve a művészetet és a kultúrát is. Az idő előrehaladtával a Hatvani buszpályaudvar a vita és a gondolkodás központi pontjává válik, ellentmondó véleményeket és eltérő álláspontokat generálva. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy elmélyítsük a Hatvani buszpályaudvar-ről alkotott ismereteinket és megértésenket, hogy átfogóan foglalkozhassunk vele, és megalapozott döntéseket hozhassunk az életünkre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hatvani buszpályaudvar különböző aspektusait, és elemezzük jelentőségét a jelenlegi környezetben, valamint a jövőre nézve.
Hatvani buszpályaudvar | |
![]() | |
Település | Hatvan |
Építési adatok | |
Építés éve | 2005-2009 |
Megnyitás | 2010 |
Építész(ek) | Dénes György, Pásztor József, Lalo Emese, Igar Péter |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | autóbusz-állomás |
Kezelő | Volánbusz Zrt. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hatvani buszpályaudvar témájú médiaállományokat. | |
A Hatvani buszpályaudvaron a víztorony tövében megvalósult épületet 2010-ben adták át, Hatvan Város Önkormányzatának megrendelésére, Pro Architectura-díjat nyert. A városközpontból Hatvan vasútállomás végponti váltókörzete és a 3-as főút 2013-2015 között épített Boldog Meszlényi Zoltán hídja mellé 2010-ben költözött ki.[1] Funkcionális, logisztikai szempontokon túl a gondolatiság megjelenítése is cél volt a tervezésnél: középületi szerepet kapott az épület, mely alkalmazkodik Hatvan városának környezetéhez. A belvárosi beruházás 13.699 négyzetméteren terül el, ebből 2.930 négyzetméter lett beépítve. A zöldterület 5.590 négyzetméter. A buszpályaudvart felfelé 5,55 méter magasságban építették be.
2005 és 2009 között épült. 2010-ben adták át. Generáltervezője az Építész Kaláka KFT. Elődje, a város központjában, a Kossuth téren üzemelt buszpályaudvar 1958-ban létesült. (Felhagyott forgalmi épületében cukrászda nyílt.)
A megnyitón Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, polgármester és Uti Csaba mondtak beszédet.
Abban tér el a megszokott buszpályaudvaroktól, hogy az épület perontetőket kapott, mindez biztonságérzetet sugároz, a szigetszerű érzést pedig a zöld park biztosítja. A liget zöld parkja a pályaudvarnál folytatódik.
Középen kapott helyet az állomásépület, köré kerültek a peronok. Az állomástól azonos távolságban, egyenrangúan vannak a peronok kialakítva. Az épületből jó a kilátás a járatokra, így a forgalomirányító szabad szemmel is könnyen figyelemmel kísérheti a buszokat.
Üzemi területei közé tartoznak a pénztárak, a csomagfelvétel, a forgalmat irányító és a szervezést elvégző irodák. Az üzemi épület emeletén alakítottak ki pihenőket a buszvezetők részére, valamint öltözők, kiszolgáló helységek, raktárak is helyet kaptak. A vezető érkezéskor találkozik a kollégákkal, majd felmehet a pihenő részlegbe. A közművesítésért Aniot Pál, Aniotné Kallay Gizella felelt.[2][3][4]