Harmadlagos szektor

A szolgáltatási szektor, (tercier szektor, vagy harmadlagos szektor) egyike a fejlett gazdaságok három legfontosabb gazdasági ágazatának. Szolgáltatások a gyűjtőneve a szükségletek kielégítésére létrejött tevékenységek megnevezésének.

A szolgáltatás olyan, kézzel nem fogható eredményű munkavégzés vagy jogosultság, mely annak fogadója, vagy élvezője számára értékkel bír, még ha feltétlenül nem is fizet érte. A szolgáltatás nyújtója általában ellenértéket (pénzt) vár el a szolgáltatásért cserébe, vagy amennyiben a szolgáltatás egy termékhez kapcsolódik (pl. javítás, karbantartás), úgy előfordulhat, hogy az ellenszolgáltatás már a termék árába volt beépítve.

A termelés és a szolgáltatás közti különbség a végtermék kézzel foghatóságában van. Míg egy szabó egy ruha elkészítésével termelést végez, ha a ruha elszakad, és visszaviszik javításra, akkor az már szolgáltatás. Amíg a termelés végeredménye értékesíthető, fizikai tárgy, eszköz, vagy energiamennyiség, addig a szolgáltatás végeredménye az ügyfél állapota, amikor a szolgáltatás teljesül (pl. egy boldog ügyfél).

Míg a történelem kezdetén a munkavégzés szinte kizárólag a termékek előállítására szorítkozott (növénygyűjtés, vadászat, növénytermesztés és állattartás), idővel megjelentek a szolgáltatások (pl. sámánok, kereskedők stb.), és részarányuk nőtt a gazdasági tevékenységekre fordított erőforrások és az előállított érték szempontjából. Mára a termékek előállítása világviszonylatban alulmaradt a szolgáltatásokéhoz képest, a fejlett országokban pedig aránya meghaladja az értéktermelés 2/3-át. Ezen kívül szorosan összefügg egy-egy település működésével. A kellő mértékben és minőségben kielégített szükségletek mellett a települési folyamatok (az élet) megfelelően zajlanak→, a település jól működik. A települési lakók együttélése zavartalan. Akár mennyiségében, akár minőségében kielégítetlen vagy nem időben kielégített szükségletek esetén a település életében zavarok keletkeznek.

A településellátás teljesen felöleli a különféle közüzemi, kommunális, egészségügyi kulturális, és üzleti szolgáltatásokat.

A településüzemeltetés a településellátáson belül egy szűkebb terület, mégpedig az a rész, amely a település ellátására, működtetésére létesített építmények, vezetékrendszerek, gépi bázisok, közüzemű jellegű működtetésével elégíti ki a települési népesség, valamint az ott működő intézmények termelő és szolgáltató gazdasági alakulatok szükségleteit. A településüzemeltetés egy még szűkebb körét jelenti a kommunális ellátás, amely önkormányzati feladat.

Sem a településellátás, sem a településüzemeltetés köre nem tekinthető zártnak és állandónak. A társadalmi-gazdasági környezet változása új szükségleteket teremthet, vagy meglévő szükségleteket válthat ki.

Példák a szolgáltatásokra

• biztosítás (biztosítók)
• orvoslás, egészségmegőrzés, rekreáció (egészségügyi intézmények)
• értékesítés (boltok, kis- és nagykereskedések)
• üzemeltetés, karbantartás, javítás
• lelki támasz (egyházak)
• tájékoztatás (média)
• szórakoztatás (színházak, televízió, rádió, internet, könyvkiadók)
• szállítmányozás (szállítmányozó cégek)
• gépkocsikölcsönzők
• fodrászok és kozmetikusok
• jogászok
• mérnökök
• tanácsadók (üzleti és ügyviteli tanácsadás)

Legismertebben az épülettel, lakással, ill. személyes tevékenységgel, munkával kapcsolatos alapszolgáltatások.

• Közüzemi szolgáltatások

elektromos, ivó- és iparivíz-szolgáltatás, vezetékes gázszolgáltatás, vezetékes csatornaszolgáltatás, helyi energiaszolgáltatás (közvilágítás)

• Kommunális szolgáltatások

Lakásgazdálkodás (önkormányzati és magán) távfűtés és melegvíz-szolgáltatás, köztisztaság, településtisztaság, parkosítás, kéményseprés, tüzeléstechnikai szolgáltatás, temetkezési, közutak fenntartása, szolgáltatás (pl.: parkolási), tűzvédelem. Pl. Magyarországon a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás.

• Közbiztonsági szolgáltatások

közrend védelme (rendőrség), honvédelem,

vagyonvédelem,

• Foglalkoztatási szolgáltatások (munkaügyi központok)
• Egészségügyi és szociális szolgáltatások

kórházi, szakorvosi, körzeti egészségügyi (háziorvos), fogorvosi ellátás és szociális ellátás. Pl. A munkáltató foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosít valamennyi munkavállalója részére.

• Kulturális szolgáltatások

oktatás, közművelődésügyi, tudományos, művészeti tevékenység, sport,

intézményen kívüli oktatás, mozi- és videovetítési szolgáltatás, egyéb kulturális szolgáltatás: (cirkusz)

• Igazgatási szolgáltatások

államhatalmi: (kormány, minisztériumok, önkormányzatok, jogszolgáltatás: bíróság, ügyészség)

közösségi, közügyi szolgáltatások: képviselet (társasházi, lakossági képviselet, információs ügyfélszolgálat, önkormányzati, parlamenti képviselet)

• Közlekedési szolgáltatások: személy- és áruszállítás, vezetékes továbbítás.

• banki szolgáltatások

Bankszámlák nyitása, vezetése, értékpapírok kibocsátása, forgalmazása, vállalkozásokban való részvétel, tőkekihelyezés, kezességvállalás, bankgarancia, valutaváltás, devizaszámla-vezetés, befektetési tanácsadás, bankári szaktanácsadás, hitelezés.

• ingatlanforgalmazás,

• postai szolgáltatások:

küldeményforgalom: gyorspostaszolgálat, csomagfelvétel és -kézbesítés, levélpostai küldemények felvétele, kézbesítése, címzett és címzetlen nyomtatványok felvétele, kézbesítése, melyhez kiegészítő szolgáltatásként kérhető pl. postafiók, vagy csomagtárolás.

Pénzforgalom: készpénzutalási megbízások, utalványok felvétele, kifizetése, takarékszolgálat folyószámlanyitás. Kereskedelmi tevékenység: postai, pénzügyi értékcikkek árusítása, lottó, hírlap, kereskedelmi áruk forgalmazása, biztosítási tevékenység ellátása, (élet, lakás, gépkocsi), előfizetői hírlap kézbesítése, lakáskassza szerződés-kötések.

Hírközlési szolgáltatáshoz, pl. internet szolgáltatótól kérhető kiegészítő szolgáltatásként tűzfal szolgáltatás.

• Elszállásolás
• Vendéglátás
• Programszervezés

• dr. Árvai József: A településfejlesztés elmélete és gyakorlata (hatvan, 1996) ISBN 963-04-5147-6

• postai szolgáltatás.lap.hu – linkgyűjtemény