A mai világban a Hakkák állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A Hakkák megjelenése óta felkeltette a különböző területekről érkező emberek figyelmét, ellentmondó véleményeket és szenvedélyes vitákat generált. Nem számít, hogy tudományos felfedezésről, közéleti személyiségről vagy történelmi eseményről van szó, a Hakkák-nek sikerült átlépnie a határokat, és általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Hakkák hatását és relevanciáját mai világunkban, elemezve jelentőségét különböző összefüggésekben, valamint a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
Hakka nép | |
Teljes lélekszám | |
~75 millió[1] (2015)[2] | |
Régiók | |
Kuangtung ( ), Fucsien ( ), Csianghszi ( ), Kuanghszi ( ), Hongkong, Tajvan; Szingapúr, Malajzia, Indonézia, Thaiföld | |
Rokon népcsoportok | |
han kínaiak | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hakka nép témájú médiaállományokat. |
A hakka népcsoport (kínai: 客家人, pinjin: kèjiā, magyaros: kocsia, hakka nyelven : Hak-kâ) a han kínai etnikumhoz tartozik. Nyelvük neve is hakka. A szó eredetileg nem egy népcsoport neve, a Szung-dinasztia (1270-es évek[2]) idejében azokat a népeket jelölte, akik egy-egy területre máshonnan vándoroltak be, a szó jelentése is „vendég család” vagy „vendég emberek”.[3]
A feltételezések szerint a hakkák eredetileg Észak-Kínából (például Honan ( )ból és Sanhszi ( )ból[2]) vándoroltak az ország más területeire, főképp a déli tartományokba, Kuangtung ( )ba, Csianghszi ( )ba, Fucsien ( )be.