A mai világban a Hétfő nagy jelentőséget és érdeklődést váltott ki, számos vitát és kutatást generált különböző területeken. A Hétfő megjelenése óta jelentős hatással volt a társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára és a tudományra, többek között. Az évek során a Hétfő fejlődött, és alkalmazkodott a jelenlegi környezet különböző igényeihez és igényeihez, döntő szerepet játszik a különböző ágazatok fejlődésében és átalakulásában. Ezért fontos alaposan elemezni és megérteni a Hétfő jelenlegi hatását és hatókörét, valamint jövőbeli következményeit.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A hétfő a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – első napja, másképp a „hét feje” vagy eleje. A bibliai hagyomány szerint a hét második napja, s többek között az arab országokban, az Amerikai Egyesült Államokban, Görögországban, Grúziában, Iránban, Izraelben, Kanadában, Örményországban és Portugáliában ma is annak számít.
A hétfő a bibliai teremtéstörténet második napja, ennek megfelelően a római katolikus naptár is „Feria Secunda” (második ünnepnap) néven hivatkozik rá, görög neve pedig Δευτέρα (deutera), azaz „második”.
A római hagyomány a hétfőhöz a Holdat rendeli, ezért a legtöbb nyelvben ez a nap „a Hold napja” (lásd az angol Monday, a francia lundi, az olasz lunedì vagy a román luni kifejezést (a latin nyelvben a Hold neve Luna).
Azokban az országokban, ahol a hét a vasárnappal kezdődik, a hét második napja a hétfő.
Újlatin nyelvekben
Germán nyelvekben
Szláv nyelvekben