Háromcikkely-vita

Ebben a cikkben a Háromcikkely-vita lenyűgöző világát fedezzük fel. A Háromcikkely-vita eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig érdeklődés és vita forrása volt. A történelem során a Háromcikkely-vita döntő szerepet játszott különböző területeken, és a kultúrától a gazdaságig mindenre hatással volt. Mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Háromcikkely-vita számos oldalát és relevanciáját a mai világban. Különböző dimenzióinak feltárásával igyekszünk jobban megérteni jelentőségét és mindennapi életünkben betöltött szerepét. Hasonlóképpen elemezni fogjuk annak időbeli alakulását és a jövőbeni lehetséges hatását.

A háromcikkely-vita vagy háromfejezet-vita (görögül: tria kephalaia ; latinul: tria capitula) azon egyházi viszálykodás, amely Justinianus császár által 544-ben kiadott, három pontból álló rendelete miatt ütött ki. A rendelet Mopszuesztiai Theodórosz személyét és iratait, Küroszi Theodorétosz Alexandriai Kürillosz elleni iratait, Ibasz püspöknek a perzsa Mari püspökhöz írott levelét, és függelékül még a khalkédóni zsinat ellenzőit anatémával sújtotta. Az antikhalkedóni egyházak ugyanis sokszor azzal vádolták meg a kalkhédóni hitvallás követőit, hogy azok valójában egy hiten vannak az nesztoriánus eretnekekkel. Ezt a híresztelést akarták megakadályozni a császár tanácsadói.

A vitába belevonták Vigilius és Pelagius pápákat, és javarészt e miatt tartották a második konstantinápolyi zsinatot. A Constitutumot Vigilius pápa terjesztette a császár elé, amelyben véleményét és egyben egyet nem értését fejezte ki a császár ediktumával, amelyben az ellenzékieket kirekesztette. Utóda, Pelagius azután fogadta el a döntést, hogy Vigilius még 554-ben bekövetkező halála után Justinianus biztosította számára a pápai címet.