Gundifélék
A mai világban a Gundifélék olyan témát képvisel, amely nagy jelentőséggel bír és a lakosság széles körét érdekli. A Gundifélék megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásának köszönhetően. A földrajzi és kulturális határokon túlmutató hatókörrel a Gundifélék a vélemények, ismeretek és nézőpontok cseréjének konvergenciapontjává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gundifélék-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és a jelenben betöltött hatását. Ugyanakkor megvizsgáljuk a Gundifélék jövőbeli következményeit egy folyamatosan változó világban.
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora oligocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||
 Gundi (Ctenodactylus gundi)
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gundifélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gundifélék témájú médiaállományokat és Gundifélék témájú kategóriát. |
A gundifélék vagy fésűsujjúpatkány-félék (Ctenodactylidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
A gundifélék a Ctenodactylomorphi alrendág egyetlen családja.
Rendszerezés
A családba 4 nem és 5 faj tartozik:
- Fésűsujjú patkányok vagy gundik (Ctenodactylus) Gray, 1830 – 2 faj
- Felovia Lataste, 1886 – 1 faj
- Felov gundi (Felovia vae) Lataste, 1886
- Massoutiera Lataste, 1885 – 1 faj
- Mzab gundi (Massoutiera mzabi) Lataste, 1881
- Pectinator vagy Petrobates Blyth, 1856 – 1 faj
- hosszúfarkú gundi (Pectinator spekei) Blyth, 1856
Jellemzőik
A fésűsujjú patkányok nevüket a középső lábujjaikon található szarufogakról kapták, melyeket merev tüskék fednek. Ezeket fésűszerűen, szőrük tisztogatására használják.
Afrikában élnek.
Táplálkozásukat tekintve fűevők (herbivora).
Gundi
A gundik Észak-Afrikában élnek. Patkány nagyságú, barna színű állatok. Testük zömök, fejük vaskos, fülük rövid. Mellső lábaik rövidebbek mint a hátsók. Farkuk rövid.
A gundi az araboknál ínyencfalatnak számít.
Források
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- ITIS rendszerbesorolása
- Kis Növényevők, Budapest, Helikon, 1992, ISBN 963-208-200-1 - magyar nevek
|
Ez az emlősökről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |