Gumó
Ebben a cikkben a Gumó-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely különböző területeken váltott ki érdeklődést és vitát. A Gumó megjelenése óta sok ember figyelmét felkeltette, és különböző nézőpontokat és véleményeket váltott ki. Az idő múlásával a Gumó fejlődött, és aktuális témává vált a mai társadalomban. Ebben a cikkben a Gumó-hez kapcsolódó különböző szempontokat és szempontokat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról. Ezenkívül elemezzük a különböző ágazatokra gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan befolyásolta a felmerülő kihívásokkal való szembenézésünket és az azokkal való kezelésünket.
A gumó (tuber) megvastagodott, gömbölyded, rövid szártagú, gyakran magas víztartalmú, tápanyag raktározására módosult növényi szerv, mely száron vagy gyökéren képződik.
A szárgumó a szár módosulata, s föld feletti száron, mint a karalábé esetén, illetve föld alatti száron (például burgonya) is kialakulhat. A szárgumókon levelek és rügyek is előfordulhatnak, a rügyekből hajtások (föld feletti hajtások, vagy föld alatti hajtások, mint például gyöktörzs, tarack) fejlődhetnek.
A gyökérgumó a gyökér módosulata, s nincsenek rajta oldalszervek.
Egyes növények gumói, mint például a karalábé, a burgonya, az édesburgonya, a csicsóka gumói az ember fontos táplálékforrásai.
Szárgumós növények
Bogláros szellőrózsa • Ciklámen (növénynemzetség) • Csodagumó • Erdei madársóska • Jakabliliom • Koronás liliom • Szellőrózsa • Téltemető
Gyökérgumós növények
Boglárka (növénynemzetség) • Dália (növénynemzetség) • Hagymás boglárka • Inkaliliom • Klívia • Korbácsliliom •
Források
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 888. o. ISBN 963-85773-9-8
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |