Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Goethius Salmander-hez kapcsolódik, az eredetétől a mai alkalmazásaiig. A Goethius Salmander nagyon fontos téma a mai társadalomban, mivel a mindennapi élet számos területére hatással van. A cikkben végig elemezzük annak időbeli alakulását, a jelenlegi kihívásokat és a lehetséges megoldásokat ezekre. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Goethius Salmander körül létező különböző nézőpontokkal, valamint az általa felvetett etikai és erkölcsi vonatkozásokkal. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán keresztül a Goethius Salmander lenyűgöző világában!
Goethius (Göthe) Artemis Fido Salmander (az eredeti, angol verzióban Newton Artemis Fido Scamander) (1897–) a Harry Potter-univerzum szereplője, mágikus lények kutatója, a Legendás állatok és megfigyelésük könyv szerzője.
A legendás bestiák iránti érdeklődés csíráját édesanyja plántálta belé, aki szenvedélyes hippogriff-tenyésztő volt. A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola után (melyet nem sikerült elvégeznie) Salmander a Mágiaügyi Minisztérium Varázslény-felügyeleti Főosztályán helyezkedett el.
Miután eltöltött két, saját bevallása szerint „lélekölően unalmas” évet a Házimanók Áttelepítése Részlegnél, áthelyezték a Bestia Tagozathoz, ahol a bizarr mágikus állatokról szerzett kimagasló tudása gyors előmenetelt biztosított számára. Azzal együtt, hogy szinte kizárólag Salmander érdeme a Vérfarkasnyilvántartó 1947-es megalapítása, ő maga a kísérleti keresztezést tiltó törvényre a legbüszkébb. Az 1965-ben hatályba lépett jogszabálynak köszönhető, hogy sikerült gátat vetni az új, szelídíthetetlen szörnyetegfajták kitenyésztésének Nagy-Britanniában.
Salmander a Sárkányügyi Kutató és Ellenőrző Központ munkatársaként számos alkalommal járt külföldi kutatóúton. Ezek során gyűjtött anyagot világsikert aratott Legendás állatok és megfigyelésük című művéhez, amely 52 kiadást ért meg.
Göthe Salmandert a mágikus bestiákkal végzett munkásságért 1979-ben a Merlin-díj ezüstfokozatával tüntették ki. A nyugalmazott tudós Dorsetben él feleségével, Porpentinával és három apró kneazle kedvencével: Hopszival, Morcival és Torkossal.
Salmander családjáról kevés információnk van.