Glikoprotein
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Glikoprotein hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos életben betöltött relevanciájáig a Glikoprotein kiterjedt vitákat és vitákat váltott ki, amelyek megérdemlik a részletes elemzést. Ezeken az oldalakon végig elemezzük a Glikoprotein körül létező különböző perspektívákat, és azt, hogy az hogyan alakította a jelenlegi tájat. Hasonlóképpen megvizsgáljuk történelmi szerepét és jövőbe vetítését, hogy megértsük valódi terjedelmét és értelmét mindennapi életünkben.
Nem tévesztendő össze ezekkel: peptidoglikán, proteoglikán
A glikoproteinek (vagy fehérjecukrok) olyan fehérjék, melyekhez kovalens kötéssel szénhidrátokhoz kapcsolódnak. Prokarióták, eukarióták, sőt vírusok is rendelkeznek rájuk jellemző glikoproteinekkel. Eukarióta sejtekben a glikoziláció (vagyis a szénhidrátok hozzákapcsolódása a fehérjéhez) a Golgi-készülék nevű sejtszervecskében történik meg. Szénhidrátok kötődhetnek szerin, treonin, hidroxilizin és hidroxiprolin aminosavakhoz O-glikozidos kötéssel, valamint aszparaginhoz N-glikozidos kötéssel. A glikolizációt glikozil-transzferáz enzimek végzik.
Források
- Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia (3. kiadás) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2004. ISBN 963-242-902-8
