Geszta

Mai cikkünkben a Geszta lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár a Geszta életéről, akár a mai társadalomban betöltött fontosságáról, akár a Geszta történetének kulcsfontosságú pillanatairól beszélünk, ez a téma minden bizonnyal felkelt bennünket. Felfedezzük a Geszta minden oldalát, az eredetétől a mai világban való relevanciájáig, és megtudjuk, hogyan fejlődött az idők során. Hasonlóképpen elemezzük a Geszta különböző területekre gyakorolt ​​hatását, valamint a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatását. Készüljön fel arra, hogy elmélyüljön egy olyan témában, amely mindig meglep minket, és amelyet semmiképpen sem hagyhatunk figyelmen kívül.

A Gesta Hungarorum első oldala

A geszta (latinul: gesta), latin szó, jelentése: tettek, viselt dolgok (pl. Gesta Hungarorum – A magyarok cselekedeteiről).

Meghatározás

A geszta a középkor egyházi, illetve udvari, epikus műalkotása. Általában latin nyelven íródott, de a középkor közepétől anyanyelvi geszták is íródtak.

Általában az uralkodó vagy uralkodó család, esetleg egy egész nép történetét ismertető írás. Az egyházival szemben az udvari történetírást képviseli, elsődleges célja azonban a szórakoztatás,[1] így a hitelesség kevésbé érvényesül benne, mint a krónikákban. A gesztában keveredhet a valóság és a költészet, fantázia. A krónikákkal szemben nem időrendben, hanem oksági összefüggések szerint épül fel a történet.

Ismert gesták

Jegyzetek

  1. ↑ Geszta szócikk „DRASKÓCZY ISTVÁN–DRESKA GÁBOR – THOROCZKAY GÁBOR: KÖZÉPKORI MAGYAR TÖRTÉNETI ADATTÁR Oktatási segédlet a középkori magyar történeti kombinált vizsga (BBN -TÖR -211) írásbeli részéhez (ELTE BTK)” 2012, Budapest. LINK:

Források

További információk

Kapcsolódó szócikk