George Darwin

George Howard Darwin
1906-ban
1906-ban
Életrajzi adatok
Született1845. július 9.
Downe
Elhunyt1912. december 7. (67 évesen)
Cambridge
Ismeretes mintaz árapály fizikai-matematikai modelljének kidolgozója
Nemzetiségangol angol
Állampolgárságbrit
HázastársMaud Darwin
SzüleiEmma Darwin
Charles Darwin
Gyermekek
  • Gwen Raverat
  • Charles Galton Darwin
  • Margaret Elizabeth Darwin
  • William Robert Darwin
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Cambridge-i Egyetem, St John's College (1864–1868)
Pályafutása
Szakterületcsillagászat, fizika, matematika
Kutatási terület
Szakintézeti tagság
  • Királyi Csillagászati Társaság elnöke (1899-től)
  • Munkahelyek
    Cambridge-i Egyetem, Trinity Collegemunkatárs (1873–1882)
    Cambridge-i Egyetem,a csillagászat és a természetfilozófia professzora (1883-tól)
    Szakmai kitüntetések
  • Royal Society tagja
  • Knight Commander of the Order of the Bath
  • Copley-érem (1911)
  • Royal-érem (1884)
  • Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1892)
  • Bakerian Lecture (1891)
  • Victoria Medal (1912)
  • Akadémiai tagság
    Hatással voltak rá
  • Edward John Routh,
  • Hatással volt
  • Ernest William Brown,
  • Edmund Taylor Whittaker
  • George Howard Darwin aláírása
    George Howard Darwin aláírása
    A Wikimédia Commons tartalmaz George Howard Darwin témájú médiaállományokat.

    George Howard Darwin (Downe (Kent, jelenleg Nagy-London), 1845. július 9.Cambridge, 1912. december 7.) angol természettudós (csillagász, fizikus, matematikus), tudománytörténész, Charles Darwin fia.

    Élete

    A Cambridge-i Egyetemen végzett, és ott is maradt dolgozni. Ahogy nőtt tudományos tekintélye, úgy emelkedett a ranglétrán.

    Munkássága

    Alapvetően az érdekelte, hogyan lehet a matematika eredményeit, módszereit alkalmazni a fizikában és a csillagászatban, főképp az égi mechanikában. Az MTA 1908-ban külső tagjává választotta.

    Az árapály

    1879-től foglalkoztatta az árapályerők kialakulása és hatásmechanizmusa; meg tudta adni ezek matematikai leírását, modelljét. Kimutatta, hogy a Föld–Hold rendszerben a Föld folyamatosan impulzust ad át a Holdnak, aminek eredményeként a Föld forgása lassul, a Hold pedig lassacskán távolodik a Földtől.

    Kozmogónia

    A Föld–Hold rendszer keletkezését teljesen egyedi módon magyarázta: úgy vélte, hogy a még folyékony Föld gyors forgása miatt súlyzó alakot vett fel, majd kettéhasadt, és a kisebbik részből lett a Hold. Bár kozmogóniai elképzelései téveseknek bizonyultak, jelentősen hozzájárultak a bolygók keletkezéséről vallott elképzeléseink fejlődéséhez.

    Összegyűjtött művei

    Jegyzetek

    Források