Genetikai rekombináció

Ez a cikk a Genetikai rekombináció témával foglalkozik, amely érdeklődést és vitát váltott ki a társadalom különböző területein. A Genetikai rekombináció felkeltette a kutatók, szakértők és még a hétköznapi polgárok figyelmét is, mivel relevanciája és hatása a mindennapi élet különböző területeire. Az évek során a Genetikai rekombináció elemzések, viták és elmélkedések tárgyát képezte, ami sokféle véleményt és nézőpontot eredményezett a témában. Ebben az értelemben rendkívül fontos a Genetikai rekombináció ismereteinek és megértésének elmélyítése azzal a céllal, hogy gazdagítsa a vitát, és elősegítse az ezzel kapcsolatos átfogó és kritikus jövőképet. Ezért a következő vonalak mentén a Genetikai rekombináció különböző dimenzióit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos pillantást nyújtsunk erre a mai társadalom szempontjából releváns témára.

Rekombinációnak a genetikában azt a jelenségegyüttest nevezzük, amelynek során a meglévő tulajdonságokat kialakító örökítő tényezők újrarendeződnek, és ezzel új génkombinációkat hoznak létre.

Például a vírusok rekombinációja a gazdasejtben játszódik le. Legalább kétféle egymástól eltérő vírus-DNS között molekuláris szintű átkereszteződés (crossing over) történhet, így az eredeti vírusoktól eltérő genetikai állományú vírusok keletkeznek.

A rekombináció legfőbb genetikai jelentősége azonban elsősorban a meiózisban, a szaporítósejteket (a növényeknél a spórákat, az állatoknál az ivarsejteket) kialakító sejtosztódásban mutatkozik meg. A meiózis első osztódási fordulójában a homológ kromoszómák véletlenszerűen válnak szét, ezáltal a szaporítósejtekbe a szülő nagyanyai és nagyapai eredetű kromoszómái eltérő arányban kerülnek. A kialakuló szaporítósejtek magja tehát a szülők, illetve a nagyszülők örökítő tényezőit változó arányban tartalmazza. Mindezek alapján a meiózis a gének véletlenszerű szétosztására szolgáló mechanizmusnak tekinthető, amely lehetővé teszi a véletlenszerű, változatos rekombinációt. Ez az oka annak, hogy öröklődési szempontból két teljesen azonos szaporítósejt nem létezhet.

Források

  • NYME – EMK – Oktatási segédlet