Garabonciás Diák
A mai világban a Garabonciás Diák olyan témává vált, amely rendkívül fontos és érdeklődést mutat az emberek számára szerte a világon. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Garabonciás Diák egyre nagyobb jelentőséggel bír az emberek mindennapi életében, és többek között olyan területekre is hatással van, mint az oktatás, a munka, a politika, az egészségügy. Éppen ezért kulcsfontosságú megérteni és részletesen elemezni, hogy a Garabonciás Diák hogyan változtatja és formálja a világot, amelyben élünk, valamint ennek a jövőbeni lehetséges következményeit és következményeit. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Garabonciás Diák mai hatását és relevanciáját, valamint azt, hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket jelent a modern társadalom számára.
A Garaboncziás Diák, illetve a Garabonciás Diák több rövid életű magyarországi sajtótermék neve volt.
A szó eredete
Az első Garaboncziás Diák
Szatirikus-humoros képes hetilap volt, amelyet Szokoly Viktor szerkesztett Pesten; kiadó-tulajdonosa Werfer Károly, főmunkatársa Vas Gereben volt. Megjelent belőle 1860 végén egy mutatványszám, 1861-ben pedig 9 szám és ezzel a lap február 28-án megszűnt.
A második Garaboncziás Diák
Politikai, társadalmi, humorisztikus hetilap; szerkesztette és a lap tulajdonosa volt Darmay Viktor; kiadta Noseda Gyula 1875. április 4-től Budapesten; szintén illusztrálva jelent meg és megszűnt ugyanazon évben a 20. számmal.
A Garabonciás (Garabonciás Diák)
Szávay Gyula indította meg Győrött 1882. január 8-tól a Garabonciás nevű képes élclapot, amely 1884. március 30-tól a Garabonciás Diák címen jelent meg. A szerkesztői székben Szávay Gyulát 1887. szeptember 25-től Gárdonyi Géza váltotta fel, aki a lapot megszűnéséig, 1888. szeptember 3-ig szerkesztette.
Források
- A Pallas nagy lexikona