A mai világban a Göldner Márta állandó vita és érdeklődés témája az emberek széles köre számára. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig a Göldner Márta minden korosztálytól, nemtől és szakmától függetlenül felkeltette az emberek figyelmét. A történelem során a Göldner Márta tanulmányozás, elemzés és megbeszélés tárgya volt, ami a különböző területeken gyakorolt következményeinek és következményeinek jobb megértéséhez vezetett. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Göldner Márta jelentőségét és azt, hogyan fejlődött az idők során, valamint a modern világra gyakorolt hatását.
Solymosné Göldner Márta | |
Született | 1927. március 13. Eger |
Meghalt | 2006. június 10. (79 évesen) Baja |
Mestere(i) | Rudnay Gyula |
Solymosné Göldner Márta, S. Göldner Márta (Eger, 1927. március 13. – Baja, 2006. június 10.) festőművész.
Középiskola után az akkor induló bajai Rudnay Gyula Szabad Akadémián tanult, s élete végéig büszke volt arra, hogy Rudnay tanítványa lehetett. Két nagyobb korszakra osztható életműve. Kezdetben főként portrékat festett. A Bajai Türr István múzeumban, férje oldalán kutatott és gyűjtött főként néprajzi témájú anyagot. Több publikációja is megjelent. Ekkor festőművészi tevékenysége háttérbe szorult. Nyugdíjba vonulása után ismét előtérbe került a festészet, de ekkor már főként pasztell virágképek, akvarell és akril tájképeket festett. Elsősorban a Baja környéki Dunát és mellékágait örökítette meg. Magyarországon kívül Jugoszláviában és Ausztriában is szerepelt kiállításokon. Az Orth am Donaui Halászati múzeum több halászatot ábrázoló festményét vásárolta meg.[1]
Férje dr. Solymos Ede, lányai Zsellérné Solymos Márta, grafikus, Solymos Éva tanítónő, fejlesztő és gyógypedagógus. Unokája Agócs Írisz képzőművész, könyvillusztrátor.[2]