Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Frecska Lajos lenyűgöző világát. Az eredetétől a jelenlegi fejlődéséig felfedezzük mindazokat az oldalakat és szempontokat, amelyek a Frecska Lajos-et olyan érdekfeszítő és releváns témává teszik napjainkban. Elemezzük a hatását különböző területeken, valamint társadalmi, kulturális és gazdasági vonatkozásait. Szakértők és megbízható források segítségével áttekintjük a modern világra gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan alakította ki azt, ahogyan mi látjuk és értjük a Frecska Lajos-et. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy olyan utazásban, amely új megértést és elismerést ad ennek az izgalmas témának.
Frecska Lajos | |
Született | 1841. március 28. Lestye |
Elhunyt | 1876. december 2. (35 évesen) Limbach |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | lelkész, költő |
Frecska Lajos (Lestye, 1841. március 28. – Limbach, 1876. december 2.) evangélikus lelkész.
Frecska Lajos birtokos és Turcsányi Zsuzsanna fia volt. Amikor 1842-ben a szülői ház összes ingóságaival együtt a tűz martaléka lett, Frecskát nagyanyjához adták Nagylámba. Az algimnáziumot Zólyomban és Rimaszombatban végezte 1855-ben, a felső osztályokat és a teológiát pedig a pozsonyi evangélikus líceumban; azután lelkészi vizsgát tett és a hallei egyetemre ment. Hazatérte 1862-ben Pozsonyban segédlelkész lett Geduly Lajos püspök mellett, egyúttal az ottani gimnáziumban vallástanító volt és teológiai felolvasásokat tartott. Ez idő tájt valamely ügyért a kormányt megtámadta, s haditörvényszék elé állították, de felmentették és ugyanakkor 1863. december 16-án a limbachi egyház megválasztotta lelkészévé, később egyházkerületi főjegyző is lett.
Szerkesztette az Evangyéliumi Tanuság c. protestáns egyházi folyóiratot Limbachban (Pozsonyban nyomtatták) 1876. júliustól decemberig.
Cikke van a Vasárnapi Ujságban (1865.)
Kéziratai és könyvtára a pozsonyi evangélikus líceum birtokába jutottak.