Fogaras ostroma (1541)

A Fogaras ostroma (1541) világban végtelenül sok olyan szempont létezik, amelyek megérdemlik a feltárást és a megvitatást. Legyen szó a Fogaras ostroma (1541) személyről, témáról, dátumról vagy bármilyen más fogalomról, relevanciája és életünkre gyakorolt ​​hatása nyilvánvalóvá válik, ha mélyebben ásunk a jelentésében és következményeiben. A Fogaras ostroma (1541) eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig nyomot hagyott a társadalomban, a kultúrában és a történelemben, vitákat, elmélkedéseket és elemzéseket generálva, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét. Ebben a cikkben elmélyülünk a Fogaras ostroma (1541) világában, hogy felfedezzük annak számos oldalát, és többet megtudjunk a jelenlegi kontextusunk szerinti jelentéséről.

Fogaras ostroma
Habsburg–török háború (1540–47)
Fogaras képe román nyelvű képeslapon valamikor az 1920-as években
Fogaras képe román nyelvű képeslapon valamikor az 1920-as években
Dátum1541. június 19.–július 20.
HelyszínFogaras (ma Făgăraș, Románia), Fogaras vármegye, Erdély
EredményA török-moldvai sereg elfoglalja a várat
Harcoló felek
 Oszmán Birodalom
 Moldva		 Habsburg Ferdinánd magyar királysága
Parancsnokok
Ahmed nikápolyi szandzsákbég
IV. Péter moldvai fejedelem		Maylád István erdélyi vajda #
Haderők
2000 török, 18 000 moldvaiIsmeretlen
Habsburg–török háború (1540–47)
Sablon:Habsburg–török háború (1540–47)

Fogaras ostroma 1541. június 19. és július 20. között zajlott. Az I. Ferdinánd-párti Majláth István a török-moldvai sereg ellen védte a fogarasi várat.

Majláth először Szapolyai János oldalán állt és 1534 havasalföldi és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a váradi püspököt is meggyilkoló Lodovico Grittivel leszámolt Medgyesen. Hanem amikor Balassa Imrét társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és Thurzó Elekkel, valamint sógorával Nádasdy Tamással egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa, és Erdélyben új államot alakítson ki.

Miközben a Habsburgok Budát ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. I. Szulejmán Isztambulból Buda felmentésére indult, és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen IV. Péter moldvai uralkodót és a nikápolyi szandzsákbéget, Ahmedet küldte.

Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcot folytattak Majláth embereivel.

Egy hónapos ostrom után július 20-án Ahmed levelet küldött Majláthnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Majláth megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség vezére elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és törökök előtt.

Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő János Zsigmondnak, Szapolyai fiának. A várat a törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni Izabella királyné vezetése alatt, s a Habsburg-hívek fokozatosan kiszorultak az országból.

Majláthot a Héttoronyba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak Török Bálint és Móré László is.

Források