Fitjari csata
A következő cikk a Fitjari csata problémájával foglalkozik, amely az elmúlt években vált aktuálissá. A Fitjari csata megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében, vitákat és reflexiókat váltva ki fontosságáról és hatásáról különböző területeken. A Fitjari csata tanulmányozás és vita tárgyává vált különböző területeken, legyen szó többek között a tudományról, a technológiáról, a történelemről, a politikáról, a kultúráról. Ebben a cikkben a Fitjari csata-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük annak érdekében, hogy átfogó és átfogó képet kapjunk jelentéséről és következményeiről.
A Fitjari csata 961-ben a mai Fitjar területén zajlott Jó Håkon (Håkon den Gode Adalsteinsfostre) (ejtsd: hókon den gúde adalsteinförstre) és testvére Véresbárd Erik (Eirik Blodøks Haraldsson) fiai között.
A csata
A csata Håkon és unokaöccsei között nem csak Håkon királyságáról, hanem az Erik fiait támogató Kékfogú Harald dán király által megfogalmazott igényről a norvég királyi címre és így a mai Oslo-fjord körüli területekről is szólt.
Noha Håkon győzelmet aratott, egy nyíl megsebezte a karján és a vérmérgezésbe nem sokkal később belehalt. Halálos ágyán – azzal a feltétellel, hogy jó lesz barátaihoz és szolgáihoz – Erik legidősebb fiára, Szürkepalást Haraldra (Harald II (Eiriksson) Gråfell) hagyta a koronát. A csatában Håkon arany sisakot hordott, ez ma Fitjar címere.
Az utójáték
II. Harald hűbéresküt tett Kékfogú Haraldnak, aki később egész Norvégiát elfoglalta és akit az állandó hadakozásba belefáradt norvégok eleinte lelkesen fogadtak. Később a hjørungavåg-i csatában az először nemzetként egyesült norvégok megverték.
Források
- Snorre Sturlasson, Heimkringla
- Bergljot Solberg, Jernalderen i Norge 500 før Kristus til 1030 etter Kristus. Oslo 2000
