Festetics Pál (kamarai alelnök)

Ebben a cikkben a Festetics Pál (kamarai alelnök) lenyűgöző világába fogunk beleásni. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életben való felhasználásáig a Festetics Pál (kamarai alelnök) olyan egyetemes érdeklődésre számot tartó témát képvisel, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Ezek mentén tárjuk fel eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai világban, valamint a terület szakértőinek véleményét és szempontjait. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Festetics Pál (kamarai alelnök) alapos és sokrétű elemzésében, amely kétségtelenül új megértést és inspirációt fog hagyni ebben az izgalmas témában.

gróf tolnai Festetics Pál
Született1722. december 7.
Ság
Elhunyt1782. április 7. (59 évesen)
Pozsony
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársanagybossányi Bossányi Julianna (1734-1805)
Gyermekei
SzüleiJudit Szegedy de Mezö-Szeged
Festetics Kristóf
Foglalkozásajogász, kamarai alelnök
Tisztsége
  • magyar országgyűlési követ (1751–1751)
  • Baranya vármegye főispánja (1777. május 16. – 1782. április 7.)
IskoláiLipcsei Egyetem (–1743)
A Wikimédia Commons tartalmaz gróf tolnai Festetics Pál témájú médiaállományokat.

Tolnai gróf Festetics Pál (Ság, 1722. december 7. – Pozsony, 1782. április 7.) nagybirtokos, kamarai alelnök, titkos tanácsos, Festetics György és Festetics Julianna apja.

Élete

A tolnai Festetics család sarja. Festetics Pál egy vagyonos Vas vármegyei köznemesi családban született Festetics Kristóf (1696-1768) somogyi alispán, királyi tanácsos, szeptemvir és mezőszegedi Szegedy Judit (1705-?) gyermekeként.[1] Anyai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Pál (1653-1710) Vas vármegye alispánja és telekesi Török Ilona voltak. Festetics Kristóf 1746-ban vette fel a "tolnai" nemesi előnevét, és vele együtt az egész család.[2]

Festetics Pál tanulmányait Nagyszombatban, Bécsben, 1742–1743-ban pedig Lipcsében végezte, ahol Johann Christoph Gottsched tanítványa volt. Hazatérve a kőszegi kerületi táblánál egy ideig joggyakornok, majd 1748-tól Sopron vármegye helyettes alispánja. 1749 novemberétől 1756 májusáig a vármegye megválasztott alispánja, 1751-ben országgyűlési követe.

1756-ban rövid ideig a kőszegi kerületi tábla ülnöke volt, de még ugyanebben az évben a bécsi központi hatóságokhoz rendelték. 1758-ban udvari, 1759-ben kancelláriai tanácsos lett, majd 1762-ben rangjának megtartásával az Udvari Kamarához került. Ez állásában Mária Terézia bizalmasává lett, akinek felkérésére javaslatokat készített az 1764-i országgyűlés elé terjesztendő királyi előterjesztésekhez, többek között az adó felemelése, a nemesi felkelés reformja, az országgyűlést követően pedig az úrbérrendezés tárgyában.

Festetics Pál, a Magyar Kamara alelnöke, magyar grófi címet nyert Mária Terézia magyar királynőtől 1772. február 24-én.[3] Mária Terézia királynő kinevezte titkos tanácsossá és a magyar kamara alelnökévé. 1777. május 16-án Baranya vármegye főispánjává nevezték ki, mely tisztséget haláláig betöltötte. „A 18. században nagy vagyonra szert tett Festetics családból egyedül Pál vállalt főispánságot.”[4]

A család keszthelyi hitbizományának tulajdonosa volt.[5]

1772-ben háromosztályos gimnáziumot alapított, aminek fenntartója is volt egyben. Az ő nevéhez fűződik még Keszthelyen a Szentháromság szobor, a templom főoltára, a heti vásár tartásának joga, Keszthely első tűzoltó-kocsijának a vásárlása.

Házassága

Jabloncán 1751. szeptember 8-án feleségül vette nagybossányi Bossányi Julianna Mária Borbálát[6] (Jablonca, 1734. február 9. – Bécs, 1805. február 27.), nagybossányi Bossányi Imre (1706-1781) alországbíró és Korláthköy Éva (1711-1798) lányát. Bossányi Julia grófnő édesapja, nagybossányi Bossányi Imre, 1774. december 12.-én grófi rangot kapott Mária Terézia magyar királynőtől.[7] Festetics Pál gróf és Bossányi Julianna grófnő házasságából kilenc gyermek született:

Jegyzetek

  1. ↑ genealogy.eu Festetics family 01
  2. ↑ Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében
  3. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 49. kötet - 172 - 174. oldal
  4. ↑ Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai Történelmi Közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007. Baranya megyei Levéltár, 2007. 118−119. o. Lábjegyzetében írja a szerző: Keveredésre ad okot, hogy két Pál gróf élt egy időben: József fia (1725−1782) és Kristóf fia (1722−1782).
  5. ↑ Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai Történelmi Közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007. Baranya megyei Levéltár, 2007. 118−119. o.
  6. ↑ familysearch.org Bossányi Julianna keresztelőjének bejegyzése
  7. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 50. kötet - 136 - 138. oldal

Külső hivatkozások


Elődje:
Klimó György 		Utódja:
Végh Péter