Fauna (biológia)
Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Fauna (biológia) témát és annak minden következményét. A Fauna (biológia) ma nagyon fontos téma, mivel jelentős hatással van mindennapi életünk különböző területeire. Ebben a cikkben a Fauna (biológia)-hez kapcsolódó különböző oldalakat és perspektívákat fogjuk megvizsgálni, a történetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Meg fogjuk vizsgálni a Fauna (biológia) körül forgó különféle véleményeket és vitákat, valamint azt is, hogy ennek milyen lehetséges jövőbeli következményei lehetnek folyamatosan változó világunkban. Egy kimerítő és szigorú elemzéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk ezt az összetett témát, és feltárjuk annak több dimenzióját, hogy teljes mértékben megértsük.
A fauna az állati élet összessége egy adott területen vagy időszakon belül. A kifejezés párja a növényvilágban a flóra.
A zoológusok és az őslénykutatók körében a fauna egy adott időszakra vagy helyre jellemző állatcsoportra utal, mint például a „Sonora-sivatagi fauna” vagy a „Burgess-pala fauna”.
Az őslénykutatók néha a faunális emeletek sorozatára hivatkoznak, ami egy sor hasonló fosszíliát tartalmazó kőzetet jelent.
Az elnevezés a termékenység és a föld római istene Fauna, valamint Faunus és a hozzá kötődő erdei lelkek, a faunok nevéből ered. Mindhárom név a görög Pán istenre és a görög nyelvű panis szóra utal, ami a fauna megfelelője. A fauna olyan könyvet is jelent, ami az állatokat viselkedésük szerint katalogizálja. A szót elsőként Linné használta 1747-ben megjelent Fauna Suecica című művében.
A fauna részei
Infauna
Az infauna olyan víziállatok csoportja, melynek tagjai inkább a vízfenéken élnek, mint a felszínen. A baktériumok és a mikroalgák a fenéken levő üledék hézagaiban élnek. Az infaunális állatok általában ritkábban fordulnak elő a mélyebb vizekben és a parttól távolabbi területeken, ahol a baktériumok rendszerint nagyobb bőségben találhatók meg, elérve a milliméterenkénti egy billió sejtes sűrűséget is. (Az infauna a víz alatti sár alá temetve élő bentosz.)
Makrofauna
A macrofauna a legalább egy milliméteres hosszúságú bentikus vagy talajlakó szervezetek csoportja.
Megafauna
A megafauna tagjai egy bizonyos területhez vagy időszakhoz tartozó nagyobb méretű állatok. Például az ausztrál megafauna.
Meiofauna
A meiofauna tagjai kis méretű tengeri és édesvízi ökoszisztémákban élő bentikus gerinctelenek. A meiofauna taxonómiai csoportosítás helyett pontatlanul definiálja a csoportot a szervezetek mérete folytán, ami nagyobb, mint a mikrofaunában és kisebb, mint a makrofaunában élőké. A meiofauna számára alkalmas környezet lehet a nedves homokszemcsék közötti tér (lásd Mystacocarida). A gyakorlatban ezek a szervezetek képesek sértetlenül átjutni egy 1 milliméteres hálón, és fennakadnak egy 30–45 mikrométeresen,[1] de pontos méreteiket az egyes kutatók eltérő módon határozzák meg. Az, hogy egy szervezet átfér-e egy 1 milliméteres hálón attól is függ, hogy él-e a szűrés idején.
Mezofauna
A mezofauna olyan makroszkópikus talajlakó gerinctelenek csoportja, mint például az ízeltlábúak, a földigiliszták és a nematodák.
Mikrofauna
A mikrofauna tagjai mikroszkopikus vagy nagyon kis állatok (rendszerint ide sorolják a protozoákat és az olyan kis méretű állatokat, mint a rotiferák).
Egyéb
A felsoroltak mellett léteznek egyéb csoportok is, például a madarakat tartalmazó avifauna és a halakat tartalmazó piscifauna (vagy ichthyofauna).
Megállapodás szerinti faunák
Klasszikus faunák
- Carl von Linné. Fauna Suecica. 1746
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ fauna of sandy beaches. (Hozzáférés: 2009. február 20.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Fauna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.