A mai világban a Fatma szultána nagyon érdekes és fontos témává vált. A Fatma szultána népszerűsége az elmúlt években nőtt, és nagy hatást váltott ki különböző területeken. Mind személyes, mind szakmai szinten a Fatma szultána központi szerepet kapott, és nagy vitát váltott ki a társadalomban. Ennek a cikknek a célja a Fatma szultána jelenségének alapos elemzése, feltárva annak különböző oldalait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ezzel az elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Fatma szultána-et, és olyan széles és objektív jövőképet kínálunk, amely segíthet jobban megérteni annak fontosságát és jelenlegi társadalmunkra gyakorolt hatását.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Fatma szultána | |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Oszmán-ház |
Született | 1500 Trabzon, Törökország |
Elhunyt | 1573 körül (72–73 évesen) Isztambul |
Nyughelye | Kara Ahmed pasa türbe |
Édesapja | I. Szelim oszmán szultán |
Édesanyja | Ajse Hafsza szultána |
Testvére(i) | |
Házastársa | Musztafa pasa |
Házastársa | Kara Ahmed pasa |
Házastársa | Hadım İbrahim pasa |
Fatma szultána (1500–1573 körül) I. Szelim oszmán szultán és Ajse Hafsza szultána lánya, I. Szulejmán szultán húga.
1553-ban összeházasodott Kara Ahmed pasával, aki az Oszmán Birodalom nagyvezíre volt 1553 és 1555 között. A pasa halála után Fatma szultána a Topkapı palotába költözött a testvéréhez, Szulejmán szultánhoz. Gyermekei nem ismertek.