Faragho Gábor

Faragho Gábor
Faragho Gábor
Magyarország közellátási minisztere
Hivatali idő 1944. december 22. – 1945. július 21.
Előd	Jurcsek Béla
Utód	Rónai Sándor
Katonai pályafutása
Csatái	második világháború
Születési név	Faragó Gábor
Született	1890. február 16. Kecskemét
Elhunyt	1953. december 22. (63 évesen) Kecskemét
Foglalkozás	katona politikus
Iskolái	Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (–1910)
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragho Gábor témájú médiaállományokat.

Faragho Gábor (1927. december 31-ig Faragó, 1927-től vitéz, 1929-ig Faraghó) (Kecskemét, 1890. február 16. – Kecskemét, 1953. december 22.) magyar katonatiszt, vezérezredes, közellátási miniszter, nemzetgyűlési képviselő.

Élete

Faragó István és Mészáros Mária fiaként született. A gimnázium első négy osztályának elvégzése után a nagyváradi honvéd hadapródiskola, majd 1907–1910 között a Ludovika Akadémia növendéke volt. 1910. augusztus 18-án avatták a 25. honvéd gyalogezred hadnagyává. Később átkerült a tüzérekhez.

Az első világháborúban ütegparancsnok, 1920–1921-ben hadi akadémiai hallgató volt. 1923–35 között különböző csapat-, illetve vezérkari tiszti beosztásokban szolgált. 1927. június 26-án vitézzé avatták. 1935. február 1. és 1938. március 17. között a 4. tüzérosztag parancsnoka volt, majd 1938. április 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium (HM) Elnöki B Katonai Attasé csoport parancsnoka lett. 1940. március 1-től a VKF 2. osztály (katonai hírszerzés) beosztásába került át.

1940. május 1. és 1941. augusztus 1. között katonai attasé volt Moszkvában, 1941. szeptember 1-jétől pedig a HM elnökségének lett a vezetője. 1942. augusztus 1-től tábornoki (vezérőrnagyi) rendfokozatot viselt, majd 1943. február 1-jével altábornaggyá léptették elő; közben, 1942. szeptember 15-ig a csendőrség felügyelője is volt. 1944. július 1. és október 16. között ismét a csendőrség, valamint a rendőrség felügyelőjeként teljesített szolgálatot.

1944. szeptember elsején vezérezredessé léptették elő, 28-án fegyverszüneti küldöttség élén Moszkvába indult; visszamenőlegesen ettől az időponttól lett vezérezredes. Október 11-én Magyarország nevében aláírta az előzetes fegyverszüneti egyezményt; többek között emiatt a nyilas hatalomátvétel után megfosztották rendfokozatától. Később, mint a moszkvai munkabizottság tagja, részt vett a kormányalakításról is folyó tárgyalásokon. 1944. december 22. és 1945. július 21. között az Ideiglenes Nemzeti Kormány közellátásügyi minisztere volt, majd haláláig kitelepítettként élt Kecskemét környéki tanyáján.

Műve

• (a Betiltott könyvek Magyarországon 1945–46-ban listáján szereplő) Szovjet Oroszország. Bp., Stádium, 1942

Jegyzetek

1. ↑ a b Gábor Faragho, http://generals.dk/general/Faragho/Gábor/Hungary.html
2. ↑ A Belügyminisztérium 1927. évi 302243. sz. rendelete. MNL-OL 30792. mikrofilm 528. kép 1. karton
3. ↑ Sorolási szám: 1933. Irattári szám: 1851.
4. ↑ Fényképe
5. ↑ familysearch.org Faragó Gábor keresztelési adatlapja

Források

• Tábornokok dán oldalán (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
• Magyar Katolikus Lexikon (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
• A Holokauszt Emlékközpont méltatása (Letöltés ideje: 2015. október 20.)
• ↑ Szakály: Szakály Sándor: A 2. vkf. osztály: Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és elhárítás témaköréből 1918–1945. 2. javított és kiegészített kiadás. Budapest: Magyar Napló; (hely nélkül): Veritas. 2015. ISBN 978-615-5465-61-1  

További információk

• Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2004. ISBN 963-05-8106-X  
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenben összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944. december 21. – 1945. november 9. Főszerk. Vida István. Budapest, Magyar Országgyűlés, 1994
• Péterné Fehér Mária – Szabó Tamás – Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.–Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
• Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
• Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938–1948. Budapest, Európa, 1997
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Szakály Sándor: A magyar katonai elit. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1987
• Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. Lexikon és adattár. Budapest, Ister, 2001
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Hadtörténelmi Közlemények, 1984, 2:370
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-47. Budapest, 1976
• Kiss András: Az antifasiszta m. katonai hagyományokról. Budapest, 1978
• Simonffy András: Bizalmatlan tavasz (Látóhatár, 1979. 4. sz.)

Nemzetközi katalógusok	PIM: PIM53350