A Függetlenségi Párt (1874) olyan téma, amely évtizedek óta tanulmányozás és vita tárgya. Jelentősége és hatása a társadalomra állandó érdeklődést váltott ki elemzése és megértése iránt. Az idők során különböző nézőpontokból vizsgálták, és igyekeztek megérteni következményeit és alkalmazásait a különböző területeken. Ebben a cikkben a Függetlenségi Párt (1874)-et kritikai szemszögből közelítjük meg, különböző megközelítéseket és véleményeket mutatva be, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy széles és teljes képet kapjon erről a témáról. Ezen túlmenően elemezni fogják a főbb trendeket és a közelmúltban bekövetkezett fejleményeket, amelyek a fejlődését jelezték, panorámaképet nyújtva a jelenlegi összefüggésben való relevanciájáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Függetlenségi Párt | |
Adatok | |
Utolsó vezető | Mocsáry Lajos |
Alapítva | 1874 |
Feloszlatva | 1884. szeptember 29. |
Elődpárt | Balközép Párt (egy része) |
Utódpárt | Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt |
Ideológia | „48-as” |
Politikai elhelyezkedés | baloldal (korabeli értelemben) |
Parlamenti jelenlét | 1874 – 1884 |
A Függetlenségi Párt egy magyarországi politikai párt volt.
1874-ben a Balközépnek a Deák-párttal való egyesülését ellenző volt Balközép-párti politikusok által létrehozott ellenzéki párt. Elnöke fennállása alatt mindvégig Mocsáry Lajos volt. A párt 1884-ben egyesült az Irányi Dániel vezette másik függetlenségi politikai erővel, a Negyvennyolcas Függetlenségi Párttal. Az új párt neve Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt lett, melyben a pártelnöki tisztséget Irányi Dániel töltötte be 1892-ben bekövetkezett haláláig.