Fénymásodperc
A mai világban a Fénymásodperc olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a jelenre gyakorolt hatása miatt, a Fénymásodperc olyan téma, amely több közönség kíváncsiságát és figyelmét felkelti. A történelem során a Fénymásodperc tanulmányozás, vita és elemzés tárgya volt, és jelentősége ma is kézzelfogható. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Fénymásodperc különböző aspektusait, eredetétől a kortárs világban való relevanciájáig, hogy teljes és részletes áttekintést adjunk erről az izgalmas témáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A fénymásodperc a hosszúság egyik mértékegysége, amelyet főleg a csillagászatban használnak. Definíciója szerint az a távolság, amit a fény teljes vákuumban egy másodperc alatt megtesz, azaz 299 792 458 méter. Érdemes megjegyezni, hogy ezt az értéket pontosnak tekinthetjük, mivel a métert (1983 óta) a fénymásodperchez képest határozzák meg.
A fényperc 60 fénymásodperc, a fényóra pedig 60 fényperc, vagyis 3600 fénymásodperc. A fényév 31 557 600 fénymásodperc.
Néhány távolság fénymásodpercben kifejezve:
- A Föld átlagos átmérője 0,0425 fénymásodperc.
- A Föld és a Hold közti átlagos távolság 1,282 fénymásodperc.
- A Nap átmérője kb. 4,643 fénymásodperc.
- A Föld és a Nap közti átlagos távolság (vagyis 1 csillagászati egység) 499 fénymásodperc, ill. 8,317 fényperc.
A fénymásodperchez kicsinyítőprefixumokat is tehetünk, például fény-nanoszekundum, ami szinte pontosan 30 cm-rel egyenlő.
