Félisten
A mai cikkben a Félisten-et fogjuk megvizsgálni, amely koncepció az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A társadalom fejlődésével a Félisten releváns témává vált, amely számos területet felölel, a technológiától a pszichológiáig. Ebben az átfogó tanulmányban a Félisten különböző aspektusait, az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását és a jelenlegi környezetben való relevanciáját elemzik. Ez a cikk az eredetétől a kortárs kultúrára gyakorolt hatásáig átfogó és részletes képet nyújt a Félisten-ről, azzal a céllal, hogy mélyebben megértse ezt a folyamatosan fejlődő jelenséget.
A félistenek természetfeletti lények a mitológiákban. A kifejezést különböző módokon használják a különböző kultúrákban, lehet egy egyén, aki a halála után elért egy magas rendű, ún. fél-isteni állapotot vagy egy kisebb istenség. Átvitt értelemben olyan személy leírására használják, akinek tehetsége vagy képességei isteninek tűnnek.
Híres félistenek
Az ókori Közel-Kelet, továbbá a görög és római mitológia híres félistenei:
Görög mitológia
A görög mitológiában olyan lények, akiknek egyik szülőjük isten, a másik „közönséges halandó”. Az ókori görögök szerint a félistenek is hordoznak valami természetfeletti tulajdonságot vagy erőt, és éppen ezért kiemelkednek az egyszerű emberek közül. A legtöbb görög férfi félisten hérosz lett, például Héraklész és Akhilleusz. Ebben a kultúrkörben a félistenek a félvérek közé tartoznak.
Hinduizmus
A hinduizmus az emberfeletti erők megszemélyesítéseit, jelképeit nem ísvaráknak, hanem déváknak mondja.[1] Félisteneknek is nevezik őket. Azért félistenek, mert csak félig istenek, azaz egyikőjükre sem igaz, hogy az Istenség Teljes személyisége volna. Egyikük sem istenség, hanem az istenségnek alávetett, ugyanakkor nagy erővel felruházott lények, akik különleges hatalmat kaptak az univerzum irányításában. Ugyanakkor nagy részük önálló kultusszal rendelkezik, legalábbis tisztelet tárgya. Többségük dél-indiai és igen ősi eredetű.[2]
Buddhizmus
Buddha elfogadta az istenek és félistenek létezését, ám szerinte istennek és félistennek lenni annyi, mint magasabb és jobb formában létezni.[3]
Afrikai vallások
Hivatkozások
- ↑ Baktay Ervin: Szanátana dharma
- ↑ Whitehead, H. : Village Gods, 1921
- ↑ Mireisz László: A magyar vallás, 84. old., Vizsom Kiadó