Fájdalomcsillapító
A Fájdalomcsillapító olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megalakulása óta kiterjedt vitákat és vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Fájdalomcsillapító hatását a mai társadalomra, elemezve annak különböző oldalait és a különböző területekre gyakorolt hatásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogyan fejlődött az idők során, és a jelenlegi trendeket, amelyek növekedése vagy hanyatlása felé mutatnak. A Fájdalomcsillapító kétségtelenül továbbra is releváns és folyamatosan fejlődő téma, és elengedhetetlen, hogy megértsük hatókörét és hatását a mai világban.
A fájdalomcsillapító vagy analgetikum (gör. an‑ ’nélkül’, algosz ’fájdalom’) általában olyan különböző gyógyszertani csoportokba tartozó hatóanyag, amely az idegrendszer megfelelő központi vagy perifériás részeire hatva, a fájdalom érzésének enyhülését vagy megszűnését okozza. Fájdalomcsillapításra nem csak a farmakológiai értelemben vett fájdalomcsillapítókat használják, viszont ezek felfedezése és célzott alkalmazása nagy jelentőségű a modern orvostudomány fejlődése szempontjából. A fájdalomcsillapítás nem összetévesztendő az érzéstelenítéssel.
A gyógyszeres fájdalomcsillapítókat a WHO ún. háromlépcsős létrája hatáserősség szerint három csoportba sorolja:[1]
- nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek
- gyenge opioidok
- erős opioidok.
Jegyzetek
- ↑ A háromlépcsős létrát eredetileg a daganat okozta fájdalmak kezelésére dolgozták ki, de más fájdalmak kezelésére is jól használható.
Források
- Kismarton Judit: Fájdalomcsillapítás[halott link] (177 ppt dia)
- Fájdalomcsillapítás, NSAID[halott link]
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Muszáj fájnia egy orvosi kezelésnek? (Joób Sándor, Telex, 2023. január 11.)
|
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |