Eurojust

Ebben a cikkben a Eurojust lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Eurojust eredetétől a mai relevanciájáig emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megvizsgáljuk a legfontosabb pontjait, ellentmondásos következményeit, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. A Eurojust tág és sokrétű téma, ezért különböző szempontokat és kulcsfontosságú szempontokat fogunk megvizsgálni, hogy teljes és gazdagító jövőképet nyújthassunk. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a különböző területekre gyakorolt ​​hatásáig a Eurojust kétségtelenül kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és ez a cikk igyekszik megfejteni minden titkát, és lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük fontosságát.

Eurojust
Alapítva2002. február 28.
SzékhelyHága, Johan de Wittlaan 9.
ElnökLadislav Hamran
Dolgozók száma240
é. sz. 52° 05′ 39″, k. h. 4° 17′ 09″52.094044°N 4.285952°EKoordináták: é. sz. 52° 05′ 39″, k. h. 4° 17′ 09″52.094044°N 4.285952°E
Az Eurojust weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eurojust témájú médiaállományokat.

A Eurojust (ejtése angolosan jurodzsaszt, magyarosabban eurojuszt), hivatalos nevén az „Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége” az Európai Unió (EU) egyik ügynöksége, amely a bűnügyekben való nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködést hangolja össze. Székhelye Hága.

2002-ben jött létre, hogy hatékonyabbá tegye a komoly nemzetközi és szervezett bűnözés elleni küzdelmet, segítve az EU-tagállamok bűnüldöző és ügyészi szervezeti közötti együttműködést. Az Eurojust egy olyan kollégiumból áll, amelyet a 28 tagállam bírái, ügyészei és rendőrtisztjei alkotnak. A tagok feladatainak korát és időtartamát a delegáló tagállam dönti el. Az Eurojust együttműködik harmadik államokkal és más EU-szervezetekkel is, mint az Európai Igazságszolgáltatási Hálózat (angolul European Judicial Network), a Europol és az OLAF.

Története

A Eurojust épülete Hágában

Létrehozásáról az Európai Tanács 1999. október 15. és 16. közt tartott tamperei ülése döntött.[1] Az Európai Unió alapszerződésébe a nizzai szerződés illesztette bele az Eurojustot.[2] Elődjét, a Pro-Eurojustot 2000. december 14-én állította fel a tesztüzemhez az Európai Unió Tanácsa. A Pro-Eurojust 2001. március 1-jén kezdte el működését Brüsszelben.[3]

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások az Egyesült Államokban még inkább a nemzetközi együttműködés szükségére hívta fel a figyelmet, ami felgyorsította az Eurojust fejlődését. A szervezet a a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002/187/IB tanácsi határozattal jött létre 2002 februárjában.[4][5] Az új szervezet 2003. április 29-én áttelepült Hágába.[6]

Az ügynökséget felállító határozatot a tagállamok az évek során rengetegszer módosították, míg végül 14 év után 2018 novemberében felváltotta egy új jogszabály, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely ma is hatályos.

Elnökök

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eurojust című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Az Európai Tanács 1999. október 15–16-i tamperei ülésén elfogadott következtetések. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. ↑ Nizzai Szerződés, 1. cikk 7. pont. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  3. ↑ The history of Eurojust. . (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  4. ↑ Maylis Labayle.szerk.: Jörg Monar: The Role and organisation of Eurojust: added value for judicial co-operation in criminal matters, The institutional dimension of the European Union’s Area of Freedom, Security and Justice. Brussels: Peter Lang (2010). ISBN 978-90-5201-615-3 
  5. ↑ A Tanács határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról. Európai Unió Kiadóhivatala. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  6. ↑ A tagállamok állam- vagy kormányfői szinten ülésező képviselőinek közös megállapodással hozott 2004/97/EK, Euratom határozata (2003. december 13.) az Európai Unió egyes hivatalai és ügynökségei székhelyéről. (Hozzáférés: 2020. január 12.)

Külső hivatkozások