Etika (fogalom)
Napjainkban a Etika (fogalom) olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalom különböző szektoraiban. Hatása megfigyelhető többek között a személyi, gazdasági, politikai, kulturális és technológiai szférában. A Etika (fogalom) felkeltette a szakértők és tudósok figyelmét, valamint olyan egyének figyelmét, akik szeretnék jobban megérteni a mindennapi életre gyakorolt hatását. A történelem során a Etika (fogalom) olyan változásokon és átalakulásokon ment keresztül, amelyek vitákat és elmélkedéseket váltottak ki jelentéséről és hatóköréről. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Etika (fogalom) hatását a kortárs társadalomra, és elemezzük hatásait a különböző területeken.
Az etika vagy erkölcstan az emberi cselekedeteket irányító erkölcsi értékek és társadalmi normák rendszerezése, tudományos vizsgálata. A vallási etikát alapvetően az különbözteti meg az etika egyéb világi ágaitól, hogy míg a filozófiai etika tisztán az emberi ész képességeire támaszkodik, a teológiai tudomány az Isten igéjéből, azaz a keresztényeknél a Szentírásban foglalt kijelentésből igyekszik feleletet találni az etika kérdéseire.[1]
Ágai:
- Vallási etika: minden vallásnak megvan a maga etikája, amely a hívők életének erkölcsi alapelveit tárgyalja
- A teológiai etika[2] vagy morálteológia: a teológiának a vallás erkölcsi tanításait rendszerező ága
- Filozófiai etika vagy erkölcsfilozófia: a filozófiának az erkölcsi jelenségek összességével foglalkozó ága, amely a legkülönfélébb korszakok, gondolkodók, iskolák, filozófiai irányzatok eszméit öleli fel
- Normatív etika: Tárgya a normaadás, az etikailag helyes viselkedés szabályainak megtalálása
- Metaetika: Az etika alapvető fogalmainak filozófiai elemzése
- Alkalmazott etika: konkrét, szakmai erkölcsi kérdésekkel foglalkozik egyes tudományokhoz, szakmákhoz kapcsolódóan - gyakran a filozófiai etikához is sorolják[3]
- Deskriptív etika vagy leíró etika: az erkölcsre vonatkozó empirikus kutatások egyes tudományokon belül
- Erkölcsszociológia: egy társadalom erkölcsi elveit, viselkedési normáit leíró tudományág
- Erkölcspszichológia: az erkölcsi normák elsajátításának folyamatát vizsgáló tudományág
Jegyzetek
- ↑ Dr. Victor János: Etika - Teológiai etika és filozófiai etika, Református Teológiai Akadémia kurzustára, Budapest, 1952., mek.oszk.hu
- ↑ Dr. Szűcs Ferenc: Teológiai etika, Református Zsinati Hivatal Oktatásügyi Iroda, Budapest, 1993, radaygyujtemeny.hu
- ↑ Karikó Sándor (szerk.): Az alkalmazott filozófia esélyei, Áron kiadó, Budapest, 2002 ISBN 963-9210-23-4, mek.oszk.hu
Források
- Bertók Rózsa: Bevezetés az etika történetének tanulmányozásába, Virágmandula Kft., 2013, ID 2050000040405
- Hans Küng: Világvallások etikája,, Egyházfórum-Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya, Budapest, 1994.
- dr. Gerber Tamás: A Bírák Etikai Kódexének megalkotásához vezető út ,[1] 2014, jogiforum.hu
