Ma a Erlendur püspök olyan téma, amely a különféle területeken folyó viták és kutatások széles körét fedi le. Az egészségtől a technológiáig, a történelemig és a kultúráig a Erlendur püspök felkeltette a szakértők és a hétköznapi emberek figyelmét egyaránt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Erlendur püspök különböző aspektusait, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását. Az eredetétől a jövőbeli vonatkozásaiig a Erlendur püspök részletes elemzésébe merülünk, hogy megértsük mindennapi életünkben betöltött fontosságát. Csatlakozzon hozzánk a Erlendur püspök világát bemutató körútra, és fedezze fel, hogyan alakítja ez a téma azt a világot, amelyben élünk.
Erlendur püspök | |
![]() | |
Született | ?![]() |
Elhunyt | 1308. június 13.[1]![]() |
Állampolgársága | norvég |
Nemzetisége | feröeri |
Foglalkozása | püspök |
Fafaragvány Erlendur püspökről | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Erlendur püspök témájú médiaállományokat. | |
Feröeri Erlendur (norvégul: Erlend, Bergen, ? – ugyanott, 1308. június 13.) Feröer 14. és leghíresebb püspöke 1269-től 1308-ig.[3] Székhelye Kirkjubøurban, Streymoy szigetén volt.
Erlendur a norvégiai Bergeni székesegyház kanonokja volt, és tanár (scholasticus) a székesegyház iskolájában. 1268-ban választották a székesegyház kanonokjává, és 1269 januárjában a nidarosi érsek Feröer püspökévé szentelte.[1] Püspöksége alatt a sziget a Norvég Királyság része volt.
Feltehetőleg ő volt az egyik szerkesztője a Juhlevélnek (Seyðabrævið),[3] ami főleg mezőgazdasági kiegészítése volt a norvég alaptörvénynek, a Landslógnak. A feröeri nép kérésére a norvég király fia is szorgalmazta a megírását. A herceg az északi szigetek (köztük Feröer) hercege volt, így neki köszönhetően 1298-ban a törvénymódosítás életbe lépett. Ez egyben az egyik legrégebbi írásos emléke, illetve dokumentuma a szigeteknek.
A hagyományos történelmi nézetek szerint 1300 körül kezdődött meg Erlendur püspök megbízásából a Magnus-dóm építése.[3] Egyes vélekedések szerint a dómot sohasem fejezték be, míg más történészek szerint elkészült, és a reformáció után bontották le részben. Mindezek ellenére a romok ma is Feröer legfontosabb műemlékei közé tartoznak.[4] Egyes történészek szerint azonban Erlendur egy másik templomot építtetett, a dómot csak jóval később, 1400 után kezdték építtetni. Jóan (vagy Jon) püspök egy 1420-ban kelt levelében megemlíti, hogy új templom alapjait tette le Kirkjubøurban, ahol Szent Brandanus tiszteletére templomot, Erlendur tiszteletére kápolnát kívánt építeni.[1]
Ebben az időszakban az egyház jelentős földterületeket birtokolt Feröeren, és az emberekre nem egyszer olyan magas adókat vetettek ki, hogy ez nyílt lázadáshoz vezetett. A mannafallsdali csata mondája szerint a püspököt (feltehetően Erlendurt) a lázadók a temploma mellett megölték; jóllehet ennek történelmi hitelessége kevés, de jól mutatja a korabeli viszonyokat. Történelmileg alátámasztható viszont, hogy a kirkjubøuri püspöki rezidenciát a lázadók porig égették, Erlendurt pedig a király visszarendelte a szigetekről: Bergenben halt meg 1308-ban.[2]
Jóan püspök Erlendur szentté avatását is kezdeményezte.[1]